Századok – 1878

KÁROLYI ÁRPÁD: Tököly Sebestyén megszerzi Késmárkot - II. 169

172 TÖKÖI/YI SEBESTYÉN MEGSZERZI KÉSMÁRKOT. e nyilt hangon irott levél eléggé bizonyítja. Akkor azonban tévedett, midőn azt hitte, hogy Sebestyén úrnál a fődolog az, miszerint Laskynak adott pénze oda ne vesszen. Tudta ő jól, hogy Laskytól soha vissza nem fogja kapni, de épen ez vigasztalta, mert így fogott volna Késmárk tulajdonjoga reá szállani. Fődolog volt Sebestyén úr előtt Késmárk birtoka, a város és a vár bírása nejére való tekintetből, s azért, hogy mint »késmárki« Tököly Sebestyén a társadalom ama fensőbb regiójában, a hová fölküzdeni akarta magát, mint komo novus tekintélylyel megállbasson. Csak midőn tapasztalta azt, hogy Késmárk birtokára az udvar igen nagy súlyt fektet s e miatt kérései sikertelenek maradkatnak, míg az idő folyamában kára s költségei sokra rúgnak, — kezdett oly formán nyilatkozni, hogy nem bánja ha Késmárkot nem kapja is meg, csak a Laskynak adott összegért kárpótoltassék. — Ernő főkerczeg ez értelemben írt is Rubernek :x) lia hajlandó volna Ruber e föltételt elfogadni, a pénz lefizetésén ne búsuljon, mert Tököly örömest fog várni egykét kónapig ; az igazságot azonban ki kell szolgáltatni ; bár addig, míg a kérdés elintézve nem leszen, maradjanak a javak Tököly, a vár és város Ruber kezén. A legjobbat akarta Ernő főkerczeg, rnidőn Ruber nek az ajánlatot tevé ; de az öreg főkapitánynyal nekezen lehetett beszélni. O ügye igazságában katonás rendületlenséggel kitt, csalásnak tartotta, kogy Tököly az ő híre nélkül vette meg mintegy Késmárkot, mikor ő neki, mint első zálogbirtokosnak képzelt elsőbbségi joga volt;2) másik oka pedig a miért vonakodott a főkerczeg ajánlatát elfogadni, az vala, kogy keveset bízott abban miszerint őt a császár pénz dolgában kisegíti, s ezt elég értketően tudtára is adta a főkerczegnek. »Emlékezzék meg csak fenséged kegyelmesen arról — írja válaszában — hogy én se nem jószántomból fogadtam el azt az egységet, se nem azért, mintha igazaimban kételkedtem volna, kanem egyedül a miatt, hogy fönséx) 1582. sept. 24. Egykorú másolat a bécsi áll. ltárban. 2) E véleményben osztakodott különben az egri püspök is, mint később írja Rudolfnak ; » . . . . Tökölyi.... non consistens in obtentis iure ad obliquos tramites digressus in praeiudicium Ruberi proprietato ius a Laskio emit . . 1582. marcz. 2. Ered. a bécsi áll. ltárban.