Századok – 1878

BOTKA TIVADAR: Millenarium a magyar nemzet államiságának ezer éves fordúlójára - II. 149

T B0TKA TIVADARTÓL. 155 ingoványok boríták, hol a szomszéd Ugor népek módjára sátrakban és szekereken laktak s ily csoportokból álló tanyáikon, — melyeket az arab író faluknak mond, — elterültek. Itt, izlam hívei lévén, mosékat, papokat s elemi iskolákat tartottak, melyek, hogy a faépítészet primitív müveihez tartoztak, kétséget nem szenved. E tudósításból önként következik, hogy a bolgárság ezen időben sem városokkal, sem várakkal s kőházakkal még nem bírt, mert ezekről mint nemlétezőkről hallgat a tudósító. A bolgárok gabona termesztő nép lévén, búzát, árpát, kölest s egyébb növényeket mívelt. Csere kereskedésük szárazon és vízen jelentékeny volt, melyet a kozárokkal, oroszokkal és más volgaparti népekkel, úgy szintén a délkeletről határos mohamedán törzsekkel folytattak. Fő gazdaságuk, mely a pénzt pótolta, drága nemű szőrmék és prémekből állott. Néma jószágnak (arany és ezüstnek) nem volt nálok keletje. Ruházatjuk szintén a mahomedánokéhoz hasonlított, különösen pedig a lovasokból álló hadi nép teljes véd felszereléssel és pánczélos öltözékkel volt ellátva. Vallás tekintetében a nép legnagyobb része, az izlamhoz szít, de vannak köztük pogányok is. Társadalmi szerkezetüket leginkább az jellemzi, hogy a kormányzás a király keziben központosúlt, kit több nemzedéken által »Almus«-nak neveztek, de vájjon a magyar dynastia értelmében-e, kétségtelennek nem mondható. A király megszabta önkényleg az adót lovakban és vonó marhában, s szedet tized vámot a kereskedelmi hajóktól s árúktól. Ezen rajz ugyan nem állítja a bolgárokat egy társadalmi vonalba a kozárokkal, de mutatja haladási képességüket azokhoz s a magyarokhoz arányítva, hova a X. században az arab-mahomedán hatás folytán eljutottak.1) Ezen haladás észlelhető nyomait kivált Ibn-Foszlan arab írónakazon tudósításából meríthetjük, melyben ő az izlam terjesztése ügyében 922-ben eszközlött bagdadi küldöttség utazását s annak a bolgár fejedelem általi fogadását leírta. Szerinte már akkor a bolgárok több fából épült várossal bírtak, melyeknek építését kétségtelenül az araboktól tanulták, mire mutat az, hogy a küldöttek által a bagdadi arab kalifától 1) Rössler Roman. Stud. 234. Zeussra e's Hunfalvyra hivatkozással.