Századok – 1878

FRAKNÓI VILMOS: Martinovics és társainak összeesküvése - II. 115

140 A MARTINOVICS-FÉLE ÖSSZEESKÜVÉS. XIII. Martinovics és Laczkovics, Lipót király váratlan halálát súlyos csapásnak tekintették. De nein estek kétségbe. Reméllették, hogy Ferenez, ki József császár udvaránál növekedett fel, ennek és atyjának nyomdokaiba fog lépni. Martinovics kevéssel trónralépte előtt, az »Oratio pro Leopoldo« czímű röpiratban azzal a reménységgel biztatta a nemzetet, hogy a trón örököse »a jövő századot a bölcsészet fáklyával világítandja be.« És csakugyan az első hónapokban úgy látszott, hogy nem lesz okuk panaszra. A király Martinovicsnak megkagyta évdíját, és a kabinetben adott néki alkalmazást. Laczkovics elvesztette ugyan évdíját, de barátja biztos kilátásba helyezte neki, hogy mihelyt a király előtt megjelen, ez őrnagyi raggal fogja a kadseregben alkalmazni.1

) Laczkovics nem ment fel Bécsbe. Arra katározá el magát, hogy Budán, a június 6-ára kitűzött koronázás alkalmával fogja a királynak kérvényét benyújtani. Kérelmének kedvező elintézésére — úgy látszik — jogezímet vélt magának biztosíthatni, az által, hogy épen ez időben közrebocsátá »A magyar történeteknek rövid rajzolattya« czímű munkáját,2) mely már közel egy év óta készen állott, de a censúra által okozott nekézségek miatt csak most, és jelentékeny kikagyásokkal jelenketett meg.3

) J) L. 187 7-ik évi közleményemet 328. 1. r) Pesten. Patzkó Ferenez betűivel. 8-adrétü 194. 1. — Habár névtelenül jelent meg , Laczkoviesnak a következő jegyzetben idézendő nyilatkozata és a könyv irálya egy perczig sem hágy kétségben a szerző iránt. A munka közrebocsátásának időpontját meghatározhatjuk a 192. lapon előforduló azon hely után, melyen írja , hogy Ferenez »most 6-ik júniusban fog Budán megkoronáztatni.« 3) Laczkovics 1791. november 14-én Szilynek írja: »A Történetnek egy darabját már úgy is megolvastam az úrnak, de most már úgy fel vagyon ékesítve, mint a legszebb téli szánkázó equipage.« — Az élőbeszédben kikelvén a censura ellen, engedelmet kér »az előfizetőktől , hogy esztendőtül fogva mai napig elkésett ez a csekély munka ; senki se gondolná, hogy ellenségre találhatott, de talált.« A könyv rövidségét azzal indokolja : »mivel azt nem írhattam a mit akartam, legalább haszontalanságot nem írtam,«