Századok – 1878
FRAKNÓI VILMOS: Martinovics és társainak összeesküvése - II. 115
FRAKNÓI VILMOSTÓI-. 127 alkotandó törvényeket hozza öszhangzásba a né]) jellemével ; a büntetések enyhék legyenek, és a halálbüntetés eltörlendő.1 ) Miként ezen szabályok oly általánosságban vannak formulázva, hogy azok kimondásával a társadalmi bajok orvoslásához és az állam átalakításához egy lépéssel sem jutunk közelebb, — mert minden attól függ, hogy azon szabályokat miként értelmezik és alkalmazzák — ; úgy az egész munka a feltett kérdések egyikét sem hozza közelebb a megoldáshoz. Minden oda mutat, hogy Martinovics szelleme el volt telve a franczia irodalom eszméivel > a mint azokat a legkülönbözőbb színezetű írók hirdették ; a nélkül hogy képes lett volna azoknak összefüggését és érvényét megítélni. Egy időben hódol Montesquieunek és Rousseaunak. Az intézményekért, melyeket amaz ismertet, és az elvekért, melyeket ez hirdet, egyaránt lelkesül. Sokkal felületesebb semhogy az eszmék belső természetében rejlő ellenmondásokat megfigyelné. Oly hiba, mely későbbi politikai munkásságában is gyakorta feltűnik. De ezen munkájában még egészen higgadt és tárgyilagos. Teljesen az elmélet embere. Valószínűleg csak azért írt, hogy feltűnjék. Más czél aligha lebegett szeme előtt. Martinovics ezen munkájában Magyarországról egy szóval sem tesz említést. Mikor azt írta, nem törődött Magyarországgal, és nem is tudott róla semmit. Irodalmát és történetét nem ismerte. Később is, mikor már a magyarországi mozgalmak élesztője és vezére akar lenni, hiányosak ismeretei ; az ország történetét egy régi, almanachszerü, felületes könyvből meríti. 2 ) Mindazáltal a geniális férfiú, azon néhány hét alatt, melyet szülővárosában töltött, eléggé tájékozta magát. Es neki szorosan véve nem is volt szüksége alapos ismeretekre. Agitátor volt és akart lenni, ki a szenvedélyekhez a szenvedély hangján szól. És így szólt ő. ') A munka végén, függelék gyanánt közöltetik az c'szak-amevikaí államok 1783-iki alkotmánya, II. Józsefnek 1784-ben a hatóságokhoz intézett közrendelotc és IV. Henrik franczia király politikai rendszerének ismertetése. A legvégén, a »kiadók« jegyzete kilátásba helyezi, hogy közelebb kifogják adni »ő felsége kéziratának azt a részét, mely a polgári társadalmak organisátióját tárgyalja.« 2) liespublica Hungáriáé. A leydeni Elzevir-féle kiadás lGG8-ból.
