Századok – 1878

FRAKNÓI VILMOS: Martinovics és társainak összeesküvése - II. 115

FRA.KNÓI VILMOSTÓL. 125 állam, királyok és kormányok ellen,« melyet Parisban akartak közrebocsátani. E tervet elejtették.1

) De károm évvel utóbb ugyancsak Párisban és franczia nyelven terjedelmes politikai munkát bocsátott közre, mely az európai államok politikai fejlődését és az új társadalmi elméleteket tárgyalja. Hogy azonban munkájával figyelmet keltsen, s talán azért is, bogy kiadóra szert tegyen, katástkeltő czímet kellett adnia. Kétségkívül ügyes gondolat volt, hogy munkáját úgy adta ki : mint II. József politikai végrendeletét. Ily czím alatt : » Testament politique de l'Empereur Joseph II. Roi des Romains.«2) Természetesen, esze ágában sem volt elhitetni a világgal, hogy a könyvnek tartalma csakugyan a császártól származik'. Ily czímeket gyakran használtak, a nélkül hogy a közönséget tévedésbe vezethetnék. De annyit biztosan elértek, hogy e munkák feltűnést keltettek, és kapósabbak voltak a könyvpiaczon, mint ha a szerény szobatudósok kevéssé ismert nevük alatt bocsátják közre azokat. Martinovicsnak sem volt szándéka ezen muukát úgy tűntetni fel mint a császár dolgozatát. A szerzőségre nem mulasztotta el igényeit érvényesíteni. És szívesen dicseke. dett azzal ismerősei előtt. x) Rückblicke. 116, 1. 2) »Vienne et ebez les principaux libraires de l'Europe. 1791.« Két 8-adrétű kötet: 564 és 530. 1. (A. N. Múzeum két példányát bírja ; az egyiket gróf Széchenyi Ferencz, a másikat Hajnóczy lefoglalt könyvtárából.) Ekkorig senki sem tulajdonította a munkát Martinovicsnak. Magam sem tudtam, hogy ily czímü munka létezik, annál kevésbbé hogy azt M. írta. Erre csak Martinovicsnak a fogságban, 17 94. deczember 17-én tett vallomása vezetett. Itt ugyanis elmondja, hogy Verhovácz zágrábi püspökkel közié »me quoque nonnullos libros conscripsisse, uti stint : Testament politique de l'Empereur Joseph II. duo tomi, qui anno 1190 Parisiis prodierunt. Din Abrégé de la Theorie de Contribution et de la Finance. Praeterea alium sub titulo Collectio Operum.« Az utóbb említett két munkát sem a budapesti, sem a bécsi könyvtárakban nem találhattam. Az iránt, vájjon a »Testament politique« csakugyan M. munkája, és vájjon nem tulajdonította ö azt jogtalanul magának, némi kétségek merülhetnek fel ugyan. Mivel azonban positiv adatok nem szólnak állítása ellen, nem érezem magamat feljogosítva azt hazugságnak bélyegezni.