Századok – 1877

HUNFALFY PÁL: Jung „Boemer und Romanen” czímű művének ismertetése - II. 425

425

TÖRTÉNETI IRODALOM.

Jung: »Roemer und Romanen in den Donau-Ländern« czimü müvének

ismertetése.

MÁSODIK KÖZLEMÉNY.

IL

Világosabb lesz a kérdés, ha a dunántúli és duuáninneni tartományok viszonyait egybehasonlítjuk. Először a római uralkodás idejét kell tekinteni. A dunántúli rész már Kr. u. 73-ban római provinciává lett, abban a római lakosság a trajanusi Dáciából kivitt néppel is szaporodván 272. után; — mint maga Jung beszéli, a dunántúli püspökök a IV. és V. században latinul levelezőnek a byzanczi császárokkal és a chalcedoni zsinattal ; Ott a latin nyelv hivatalos vala, mely mellett egy romano-illir, azaz oláhnyelv fejlődött ki, mint házi vagy paraszt nyelv, úgy mond maga is. A szláv beköltözések a IV. században, ha nem előbb, kezdődnek, s tartanak a bolgárok berohanásáig 679-ben.

A szlávok elől a falvakban lakott és már latinosodó thrakok és illirek a hegyekre és erdőségekbe vonúlnak : a városok népe inkább védelmezhető magát a falai között. A bolgárok 679-től fogva magok alá vetik mind a szlávokat, mind a nemszlávokat, nemcsak a Balkánig, hanem azon túl is. Ok, a bolgárok, 864 tájban keresztyénekké lesznek ; a Szvatopluk által 886- ban Moráviából kihajtott keresztyén szlovén tanítók hozzájok menekülnek, s ott folytatják a keletkező szlovén irodalmat, melyet ezentúl bolgárnak neveznek. A bolgárok a konstantinápolyi egyházhoz csatlakozván, hamar elszlávosodnak ; de uralkodásuk alatt a romano-illir nyelv is, melyet már blach-nak, vlach-nak neveznek vala, terjeszkedik. 1018-ban Basilius császár meghódítja Bolgárországot. A bolgárölö, így híjják Basiliust, meghagyja a bolgár egyházat, s az általa 1019-ben kiadott Chrysobullion (arany bulla), melyet Jung a 257. lapnak második jegyzetében fölhoz, rendezi azt. Nem lesz ugyan többé pátriárkája, hanem