Századok – 1877
Állandó rovatok - Történelmi könyvtár - 896
91 A hatóság hazafias ajánlata, hogy a kiválasztandó darabokat a társulat számára egy időre átengedi, felmentvén a bizottságot a rögtönzött másolásoktól, elösegité az egésznek áttekintését s egyelőre 179 darabot válogattak ki a XIII—XVII. századi magyar levelekből, melyek most a nemzeti múzeum levéltárában lévén letéve, a társulat tagjai másolják. Általánosan csak annyit lehet mondani, hogy a XVI. és XVII. század minden nevezetesebb egyéniségével találkozhatni e levelek közt s hű képét láthatjuk a város eme korbeli szereplésének. Csak pl. említünk nehány nevet mint : Guti Ország Kristóf főlovászmester, Soovári Soos János, Perényi Imre, Czobor Imre, Hedvig tescheni herczegné, Zápolya István özvegye, Zalai János pozsonyi főispán, Guti Ország Imre, Kaczianer János, Báthori István, Forgácli Ferencz, Roggendorff, Bánffi Boldizsár, Guti Ország László főasztalnok, gróf Illésházy Tamás, Orraodi Székely Magdolna, Bánffy László, gróf Tluirzó Elek, gr. Nyáry Ferencz főlovászmester, Bői nemisza Péter, Balassa Menyhért, Dessewffy János, Tliurzó Anna, Berényi Balázs, Lossonczy István temesi bán és nógrádi főispán, Balassa Zsigmond, Pempflinger Katalin, gróf Nádasdi Tamás tárnokmester, Guti Ország Kristóf, Dobó István, Malomvízi Kendeffy János, Székely Miklós győri kapitány, Báthory Lukács tárnok és erdélyi vajda, Amadé Lénárd, Révay Mihály túróczi főispán, Batthyány György, Bornemisza Tamás, Báthory Miklós, gróf Salm Gyula, Bocskay György, gróf Illésházy György, Fabriczius sajó-szentpéteri prédikátor, Forgách Simon, gróf Nádasdy Ferencz vasvárm. főisp., Istvánffy Miklós, Mustaffa budai pasa, gróf Illésházy István, Viczay György, grf Illésházy György, Teleki Lőrincz, Ozmán bég, Révay Lőrincz túróczi főispán, gróf Esterházy Fei*encz, Zrínyi György és Lépes Bálint püspök, s a XVII-ik századból: Káldy János, Rákóczy Borbála és Erzsébet, Czobor Márton, Thurzó György, Szaniszló és Kristóf, gróf Illésházy István, Czobor Erzse, gróf Erdődy Tamás, Balassa Zsuzsánna, Héderváry István és Koháry Péter levelezései. — A levelek nagyobb része magyar és latin, kisebb rész német és szláv. A legrégibb magyar levél 1537-ben kelts 1560-ig mintegy 50-et találtunk. Egy részöket Döbrentey Gábor a »Magyar Nyelvemlékekében kiadta, míg a másik
