Századok – 1877
PAULER GYULA: A magyarok megtelepedéséről - II. 481
496 A MAGYAROK MEGTELEPEDÉSÉRŐL mára püspökséget alapítván, annak élére cseliet. állított, de papokat Zalából és Somogyból hozott, melynek részben még most is szláv részeit e püspökséghez csatolá.1) E püspökség területe mutatja legvilágosabban, mi volt a régi Slavonia-Tótország—Magyarhonnak olyan része, mint Erdély vagy a felvidéki vármegyék. Délnyugaton és délre Ogulinon innen az Unna mentében, a kozaraczi hegység északi részén talán a Verbászig nyúlván magába foglalta Zágráb, Kőrös, Varasd, Belovár megyéket, Verőczét, a báni és szluini ezredek területét s a mai Török-Horvátországnak északi és északnyugati részeit. Csak későbben a XVI. században kezdték a Kulpán túli részeket Horvátországnak nevezni, míg végre a XVII. század végén e név átterjedt a Száva és Dráva közt fekvő mai Horvátországra is. 2) Végre nem mellőzhetem itt a kérdést, mennyire rúgott a bevándorló magyarság és mennyi lehetett az ország lakossága a magyar királyság megalapításakor ? E kérdéssel már sokan foglalkoztak, újabban — bő olvasottsággal — Kerékgyártó Árpád »Magyarország művelődés történetében a vezérek alatt«, de nem szerencsésen. A kérdést tulajdonképen megoldani teljesen nem is lehet: legfeljebb valószínűséget lehet kimutatni, de az is fontos, mert legalább némi támpontot nyújt annak megítélésére, 1) A zágrábi püspökség alapítását érintő ismeretes ítélet legújabban Tkaleicnál : Monumenta Episcopatus Zagrabiensis I. 1. 1. 177 6. a következő plébániák álltak még a Dráván innen, a zágrábi püspök alatt, és lettek akkor a szombathelyi és veszprémi püspökök közt megosztva: Alsó-Lendva, Turnische, Bellatincz, Bagonya, Dobronok, Szent-György völgye, Csesztregh, Lentlii, Széchy-Sziget, Paka, Bánok-Szent-György, Szepetnek,Tóth-Sz.-Márton,Becz, Szcmcnye, Szentmiklós, Zákány, Csurgó, Berzencze, Babocha, Vízvár, Turany, Atád. 2) A horvát-tót rendek mint valami újságot említik 1560-ban a körülményt, hogy Zágráb Kulpán túli része Horvátországnak neveztetik. (Fraknói Országgyűlési Emlékek IV. 631 1.) Ulászló kifejezéséből 1496., melyben a tótországi czímert indokolván, mondja, hogy ez ország két folyó : a Száva és Dráva közt fekszik, nem lehet következtetni még azt sem, hogy az ő idejében terjedt nem tűi a Száván is, annál kevésbé régibb időkre. (Fehérnél Croatia et Slavonia, Oklevelek 48. 1.) A zágrábi püspökségre nézve 1. Tkalcic, Monumenta Episcopatos Zagrabiensis I. II. kötetében foglalt adatokat.
