Századok – 1877
Állandó rovatok - Történelmi könyvtár - 896
86 nek s czimiapjának fényes díszítésére épen úgy mint minden sajátságaira nézve teljesen hasonlít a Mátyás király megrendelésére készült codexekhez. Mivel azonban egykorú kötése hiányzik s új bekötése alkalmával széleit (melyek eredetileg arany és színes lombozatokkal lehettek díszítve) nagyon is körűi vágták ; sőt az első levél alsó széle, hol a tulajdonos czímere szokott lenni, szintén ki van tépve s az új kötéskor más papirossal pótolva semmi positiv támpontunk sincs, hogy a kétségtelen Corvinák közé sorozzuk, habár kiállítási jellegénél fogva hajlandók vagyunk a valószínű Corvin-codexek csoportjába helyezni. E kettőnél azonban sokkal drágább kincse a könyvtárnak egy : »TÂler qui dicitur supplementum« czírnű latin ősnyomtatvány (incunabulum), melynek nem annyira jogi tartalma, mint inkább ama körülmény kölcsönöz irodalomtörténeti fontosságot, hogy fényesen kifestett czímlapján Mátyás király és IV. Sixtus pápa egykorúan festett czímerét viseli s így kétségen kívül Mátyás könyvtárából származik. Ivrétben, két hasábosán fél góth hetükkel van nyomva s a Corvinákéhoz hasonló préselt bőrborítékban jó vastag kötet. Nyomtatási helye és éve nincs kitéve, de a colophon azt mondja, hogy IV. Sixtus pápa uralkodása alatt, tehát 1471 és 1484 közt látott napvilágot. Ha tekintetbe vesszük, hogy a Mátyás király festett czímerével ellátott ősnyomtatványok a Corvin codexnél sokkal ritkábbak, s hogy hazánkban ilyent alig egy kettőt s külföldön is csak nagyon keveset ismerünk, úgy e körülmény egymaga az általunk imént leírt irodalomtörténeti érdekességét eléggé igazolja. E helyen csak annyit jegyzőnk még meg, hogy sem a két codex, sem az ősnyomtatvány a tudományos világ előtt még eddig ismertetve nem volt s napfényrehozások a társulat ez évi kirándúlásának egyik első rangú vívmányáúl tekinthető. Ily szerencsés előjelek mellett indúlt Pozsonyból vidékre a bizottság aug. 25-én s útja Szent-Györgytől Bazinon és Modoron *) Bővebb ismertetést fog hozni a »Magyar Könyvszemle« a szorgalmas kutató e's szerencsés feltaláló Csontosi János tollából. D. F.
