Századok – 1877

Állandó rovatok - Történelmi könyvtár - 896

77

I.

Első volt a köpcsényi bizottság, melynek valamint az ez évi vidéki gyűlésnek is elnöke volt Ipolyi Arnold püspök úr, előadója Szilágyi Sándor, tagjai Thaly Kálmán, Panier Gyula, 'Dux Adolf és Fehérpataky László — időközben még kirándultak Fraknói Vilmos, Bubics Zsigmond és Károlyi Árpád. E bizottság előadójának a zárgyűlésen f. évi aug. 30-án tartott felolvasás szerint működésök eredménye a következőkben öszpontosul :

A köpcsényi levéltár gróf Batthyány Józsefnek, Moson-vármegye főispánjának tulajdona. E levéltár gazdaságáról társulatunk az első értesítést Fraknói Vilmos által nyerte ; minélfogva a pozsonyvárosi előkészítő bizottság felkérte a nemes grófot, hogy a levéltárban eszközlendő kutatásokra adjon engedélyt. A tulajdonos gróf úr szíves készséggel megadta s előleges tájékozás végett magához hívta a pozsonyi bizottság némely tagjait, és Thaly Kálmán, Ortvay Tivadar tagtársaink ki is mentek s még bős vebben meggyőződtek a levéltár becséről.

A gróf úr és neje sz. gróf Batthyány Louisa jelen bizottság előtt is valódi magyar vendégszeretettel nyitották meg igaz magyar hajlékukat, mely mint nemzetiségünknek egyik nyugati őrtornya áll Ausztria szomszédságában. De nemcsak nemzetiségünknek őr-tornya e kastély, sok műkincs, sok régi maradvány, sok őskori emlék s a gróf tudományos buvárlatainak sok eredménye van ott összegyűjtve. Legfőbb, legfontosabb rész azonban a magyar történetnek az a darabja, mely ott a levéltárban van elhelyezve.

Es minthogy Magyarország politikai és művelődési történetének anyagi emléke van ott összehalmozva, jelentésünk csak halvány képét adhatja a levéltárnak ; mert hisz egy pár nap alatt alig volt idő másra, miut hogy betekinthettek a kincsek közé s kiválasztottak egyes csomagokat, melyek hívatva vannak hazánk múltjának egyes részeit új világításba állítani elő, melyek a gróf úrnak eléggé megnem köszönhető liberalitása következtében az eredeti példányokban társulatunk és a magyar tudományos akadémia rendelkezése alá bocsáttattak.

A több kisebb és nagyobb részlet közt, hazai történelmünk-