Századok – 1877
GR. SZÉCSEN ANTAL: „Veresmarti élete” Ipolyitól bir. ismertetés 757
762 TÖRTÉNETI IRODALOM. mon jár, mig máskor majd az egyik, majd a másiknak befolyása érezhető túlnyomólag. Legtöbbnyire a kedély mélységén és bensőségén alapul a vallási érzelmek buzgósága, őszintesége és melegsége, melyet az észnek működése előkészít és támogat ugyan, de egymaga nem pótolhat. Hazánk vallási mozgalmait a kedély szempontjából tekintve, Magyarországon is minden felekezeteknél kétségkívül épen annyi meleg, őszinte vallásos érzelem és meggyőződés tetézett, mint akármely más országban. De (a mennyiben e kényes kérdések irányában egy majdnem teljesen hívatlannak szabad egyéni benyomását kifejezni,) alig tagadható, hogy ott, hol a tisztán észbeli tevékenység befolyásáról van szó, a vallásos meggyőződések és a felekezeti alakulások képzésénél hazánkban az akkori szellemi mozgalmaknak főleg csak egy oldala volt képviselve, mennyiben a kölcsönös felekezeti nézetek és hittételek alapossága és belértéke rendesen sokkal inkább tisztán hittörténelmi és alaki, mint bölcsészeti és transcendentalis szempontból vétettek vitatás alá. Veresmarti megtérése históriájában az ellentétes felek egyaránt át vannak ezen eszmétől hatva. Kétségtelen, hogy ezen szempontok érvényesítése jellemezte Európaszerte a reformatio első korszakát, de ezen uralkodó irányzat mellett már akkor is mutatkoztak sok helyütt s taláu nagyobb mértékben, mint nálunk, azon mélyebb vallás-bölcsészeti aspiratiók, melyek későbbi időben a vallási ellentétek vitáiban oly hathatósan fejlődtek, míg hazánkban a mi bölcsészeti vita csak a positiv vallás határain belül volt is az a legtöbbnél, fejlődését és bevégzését ezen határokon túl kezdte mindinkább keresni. S habár a vallási mozgalmak ezen oldala nem szorítkozott kizárólag Magyarországra, a magyar reformatio és ellenreformatio korának sok jelenségeit megfejti ez. Számos előkelő családnak a XVII-ik század folyama alatt a katholica hitre való visszatérése, melyet rendszerint nagy részben vallásos közönyösségnek, nagyravágyási combinatióknak vagy más külső okoknak szokás tulajdonítani, tán némileg azáltal is előmozdittatott, hogy a reformatio tanainak elfogadása alkalmával a vitázó hitfelekezetek ellentéteit, főleg az egyik és másik részről fölhozott tényleges és alaki okok alapján vélvén megítélendőnek, az újólag vagy
