Századok – 1877
CZOBOR BÉLA: Magyarország középkori várai - II. 704
72Ô MAGYARORSZÁG KÖZÉPKORI VARAI reaux) volt kirakva. A falakról, melyek ritkán festettek, gyakrabban márványzottak valónak, hadi eszközök, pajzsok, íjak, kardok és hadi tárogatók, kürtök csüngtek, de a szentek képei sem hiányzottak. Ünnepélyes alkalmakkor diszszőnyegekkel vonták be a falakat s így aggatták ki a hadi jelvények ügyes csoportozatait. Az ablakok eleinte keskeny hossz-négyszög alakúak voltak, később a románkorszaki ikerablakok, majd a díszes karcsú csúcsívesek alkalmaztattak, melyeknek nyílásait tülök-, c s i 11 á mpala-lemczck, pergamen, beolajozott papiros, vászon, vagy más áttetsző szövet födte a drága üveg helyett, mely mintegy a XIII. század közepén használtatott először a gazdagabb urak lakaiban. Az ablak mélyedésekben kétfelől a fal mellett, rendesen kőpadok foglaltak helyet, melyeket, reájok vánkost helyezve, a nők használtak, ez volt az ő megkülönböztetett lielyök. Kiváló figyelmet érdemel a lovagterem egyik nélkülözhetetlen bútorzata, a kan dalló {Kamin, caminus, cheminée) is, mely sokszor igen díszes kőfaragványokkal volt borítva. Egy ily csinos, szürkéssárga márványból ízlésesen készült kandalló maradt főn a vajda -hunyadi vár Kapisztrán-féle torony termében, mely 1681-ben pohárnokok házának hívatott. *) A lovagterem többi bútorai voltak : a falak mellett álló padsor, előtte hosszan nyújtózó asztalokkal, a terem közepén pedig rendesen egy magas emelvényes pohár szék (Credenz, crédence.) foglalt helyet, melyen tálak, tányérok, billikomok, korsók, pokálok és egyéb a középkori asztalterítékhez tartozó tárgyak voltak szép rendben fölállítva. Fából készült 1 áb z s á m o- 1 y o k k a 1 nagy mennyiségben találkozunk a középkori várakban, ezeket — úgy látszik — a márványnyal vagy téglákkal kirakott padlat hidegsége miatt használták. A háztartáshoz szükséges egyéb butorozat — minő példáid a széles, mennyezetes ágy is — a vár czellócskáiban volt beosztva, melyeket a vár nagyságához aránylagos számban s az erődítési viszonyoktól függő terjedelemmel és alakkal, jobbára a lovagterem szomszédságában, vagy épen abba nyílólag csoportosítottak. x) Arányi Lajos, id. mü. 31. 1. Rajza XII. tábla, 7.
