Századok – 1877
CZOBOR BÉLA: Magyarország középkori várai - II. 704
706 MAGYARORSZÁG KÖZÉPKORI VÁRAI bizonyára szükségleti kőépítkezés volt, váljon mely időpontra eshetett, hogy a már XIII. század elején előforduló monumentális kővárakat megelőzze, ha nem a XI. és XII. századra ? Most lássuk röviden, minő volt a középkori kőépítkezés technikája. Eleinte az anyagot épen nem válogatták össze oly szempontból, hogy rendszeres, elöleges kidolgozása által némileg az épület küldiszét is előmozdította volna. Durva, itt-ott kalapácsütéssel hegyeitől megfosztott termés-kövek, s ezek is kevésbbé rendszeres, egyenes sorban elhelyezve, képezték az első bástyákat és toronyfalakat. A vastagabb falazatok készítésénél a törmeléket is előnyösen tudták felhasználni. E technika mely tartósság tekintetében néha versenyzett a sziklafalakkal is, abból állott, hogy a vastag falak két külső oldalát hatalmas termés kövekből emelték, az így támadt üreget pedig kőragaszszal vegyített törmelékkel, apró kavicsokkal töltötték ki, úgy hogy a kőtáblák csak a fal külső burkolataiként szerepeltek. Xem veit ismeretlen a kalászos-technika (optis spicatum, Häringsgrätenbau,) sem, mely már a rómaiaknál is divatozott. A tulajdonképi négyszögkövekkel való építkezési mód ( Quaderbau) már a középkori műépítészet fénykorszakába esik, midőn a csúcsíves műalakítás ülte diadalát. Nem szabad felednünk, hogy a rendszeres kőépítkezés idejében is, melynek kezdete nálunk a XIII—XIV. századra esik, egyre építettek még favárakat. Ezt bizonyítja a fönebb közölt adat, melynél fogva I. Laj o s engedélyt adottBazini Sebős fiának, Jánosnak, hogy tetszése szer ént: fából, kőből vagy bástya-szerkezettel egybekapcsolt várat emelhet.1) Megvagyunk győződve, s ezúttal ismét hangsúlyozzuk, hogy a XIII—XIV. században kevesebb vár volt kőből mint fából ; hisz maga a tatárpusztítás is rendszeresen épült váraink aránylag csekély voltának tudható be. A középkori egyházi és világi építészet. A legérdekesebb kérdések egyike azon viszonyt feltüntetni, mely a középkorban az egyházi és világi építészet közt fönállott. ») Cod. dipl. IX. 6., 255. I.
