Századok – 1877

EDELSPACHER ANTAL: Ibn Dustah - I. 697

702 IBN DUSTAH vennie, a mely 888 körül, lehet, hogy talán néhány évvel előbb is, már be volt fejezve, mert különben a magyaroknak nyugatra való költözését is föl kell vala említenie. Szerzőnk életéről keveset tudunk, s ebben is csupán saját müveire vagyunk útalva. Mint neve *) mutatja, perza eredetű volt. Erre utalnak még a következők is. A magyarok által la­kott terület folyóit az Oxusscil hasonlítja össze. Ugyané folyam mellékfolyóit részletesen leírja, de mellőzi ezt az általa leírt többi nagy folyamnál. Ebből nagy valószínű­séggel következtethető, hogy szülhelye az Oxus közelében feküdt, vagy hogy azt és az azt környező terepet személyesen ismerte. ') *) Azelőtt Ibn Dastá-nak írtam e nevet. Chtcolson úrral analóg. Rieu úr is, Ibn Dustah első fölfedezője és müveinek első leírója már eleve Dustahnak írta e nevet, azon föltevés mellett, hogy a hXmJ alak egy j£c,wó alaknak mellék, illetőleg változók alakja. Chwolson úr, Dorn és Kazembeg urak javaslata folytán fogadta el a Dasta han­goztatást, kik lehetetlennek tartották azt, hogy a oi-wyO dütt (barát) szó deminutiv alakja dustah (dustäk) dusta (dustä)-ra rövidüljön, a mennyiben a dúst szó deminutivuma dustah-nők hangzik, s Ibn al- Adir-ban (ed. lornberg IX. 25.) csakugyan találkozunk is egy f iw Dustah nevű egyéniséggel. Jelzett urak tehát a (dasta vagy dästä) számos jelentménynyel bíró szóval hozták össze szer­zőnk nevét. Ez lehetséges ugyan, de nem bizonyos. Miután azonban Ibn Dustah kéziratában iCUuú dustaht találunk írva és vocalisálva, egy­előre más hangoztatást nem lehet elfogadni. A 3 alakot az új-perza nyelv szabványai szerint dusta vagy düstünek kellene ugyan hangoz­tatni, de szerzőnk oly korban élt, a melyben a közép-perza nyelv szab­ványai teljes érvényben voltak, s így a föntebbi alak csak Dustah-n&k hangoztatható, annyival inkább, mert az bizonyosan egy eredetibb dus­tah alaknak mellékalakja. Újabban Dorn úr (Auszüge 653. 1.) is Dustehnek, Harhany úr (Cna3aHÍH) Dusteneh írja szerzőnk nevét, a a mi a föntebbiek szerint helyeselhető. ]) Rieu úr (604. I.) azon nézetben van, hogy Ibn Dustah való­színűleg Isfahünban élt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom