Századok – 1877
EDELSPACHER ANTAL: Ibn Dustah - I. 697
698 IBN DUSTAU döntve, a mű, különösen a magyarokra vonatkozó részlet keletkezési idejére nézve határozott és oly tételeket állíthattunk fel, a melyek azt az eddiginél sokkal régibb színben mutatják be, s így becsét is emelik. Ihn Dustalmalc a » Kazárok, Burtászok, Bolgárok, Magyarok, Oroszok h Szlávokról« szóló följegyzéseit Chwolson, szentpétervári egyetemi tanár, 1866-ik évi Londonban tartózkodása alkalmával födözte fel a »British Museum« Taylor-féle, keleti kéziratokban annyira gazdag gyűjteményének arab kéziratai közt, (add. No. 23,378.) E kézirat, mely a maga nemében páratlan nagyságú történet-földírati encycloptidiát foglalja magában, Ibn Dustah összes följegyzéseinek hetedik részét (kötetét) képezi s a következő czímet viseli : »Kitöh al-„Ala"q al-Nafísa« (~ Kincsek Könyve) ; szerzője: Ahu-„Ali Ahmad hin" Tímár Ihn Dustah. A »Kincsek Könyvének« kéziratát Rieu ûr a XIY-ik, Chwolson űr ellenben a XV. vagy XYI-ik századba helyezi. Összesen 260 levélből áll, s tartalma szerint két részre osztható. Az első és nagyobbik rész terv és rend nélkül egybeállított geo-, topo- és elhnographiai dolgozatokat, a második rész pedig történelmi följegyzéseket és kivonatokat tartalmaz. Az első rész tartalmából a következőket kell kiemelnünk. A 66 a — 88 b levelek Mädina leírását tartalmazzák, melyben szerző fölemlíti, hogy a 903-ik (= 290 híjra) évi zarándokolás alkalmával e helyen megfordűlt. A 97 b — 103 b. leveleken az ind, perza, sin stb. és a fekete tengert írja le, s ez utóbbit helyesen babr al-buntus, azaz pont-tengernek nevezi.1) Ezek után 26 folyót ír le (104 a — 111 a) köztük a híres Oxnst (ó-perza Vakhöa) és annak mellékfolyóit. A 160 a — 166 b levelek a kazárok stb. és magyarokról szóló följ egy zéseket tartalmazzák, melyeket Chwolson úr »M3b1>cmiji o Xo3apaxTj iinpo Ary- Any AxMeAa Bein. Ojiapü Hnn>-7(acMa« czím alatt, az eredeti x) V. ö. gör. Ttóvrog, lat. pontus, ó szí. ponti (ebben : pontîskoje more) ; a későbbi keleti irók a helyes buntus nevet nem egyszer (jwJoxi nitus (najtus)-vá ferdítették, minek kétségtelenül a hibás olvasás illetve pontozásban kell okát keresnünk.