Századok – 1877

ÓVÁRY LIPÓT: Kutatások a nápolyi Farnese levéltárban 1

K U T A T Á S 0 K

A NÁPOLYI FARNESE LEVÉLTÁRBAN.

A Farnese levéltár a nápolyi állami levéltárnak egyik legbecsesebb osztályát képezi. A volt pármai herczegi ház 2000 kötegből álló levéltára ez, mely örökségkép a nápolyi Bourbonliázra szállt, s 1860-ban az olasz király birtokába jutott, kinek köszönhető, bogy ezen különösen a XVI. s XVII. századok történelmére nézve oly nagy becsű s azelőtt a legféltékenyebben őrizett okmányok a tudományosságnak hozzáférhetővé lőnek,bekebeleztetvén ugyanis a világ minden kutatói előtt nyitva állóná* polyi állami levéltárba.

Különösen TIT. Pál pápa, ki Farnese volt s Farnese Sándor bibornoknak levelezései, V. Károly császár, I. Ferencz franczia király, Ferdinand római s magyar király, Mária királynőnk II. Lajos özvegye, ki Németalföld s Burgundia kormányzónője volt, s több európai fejedelem s államférfid eredeti levelei a pápához, a szent székhez s egyes bíbornokokhoz, a német-spanyolfranczia- s magyarországi nunciusok s legátusoknak a XVI. század derekán írt eredeti jelentéseinek s az azoknak adott utasításoknak nagy része — melyek kétségen kívül helyezik azt, hogy a Farnese levéltár e része a vatikáni levéltárból származik — úgy a két nagy fejedelem : V. Károly császár s I. Ferencz király közti vetélkedéseket s a németalföldi szabadságharczolcat, mint az átalános vallási villongásokat, a trienti zsinatot, s végül hazánk akkori szomorú viszonyait érdeklőleg is töméntelen érdekes adatot tartalmaznak.

A németalföldi függetlenségi háborúra vonatkozó s a belga kir. kormány megbízásából általam kikutatott okmányok, neve-Századok. ]