Századok – 1877

B. RADVÁNYSZKY BÉLA: Kortani adalék 539

539

tr Xj ö iít f é l S3 IC.

KORTANI ADALÉK.

Mióta codexeink örvendetes szaporodtával diplomaticánk annyira előrehaladt, hogy az azokban előforduló dátumok kiszámítására égető szükségünk volt egy kézikönyvre, kivált mert eddig a külföldieket kc'lett használni ; de ezek nem feleltek meg szükségleteinknek, mivel sok oly specialis keltezéseink vannak, melyek c?ak Magyarországban használtattak , annál őszintébb örömmel üdvözölhetjük Knauz Nándor kitűnő Kortan-a megjelenését. Valóban most már nagyon kevés az oly »datum«, melyet gyorsan és biztosan ne határozhatnánk meg, de épen azért, hogy a még hátralévő néhány kétség és általában a menuyirc lehet minden eshetőség tisztázva legyen, kötelessége szerintem mindenkinek, ki netalán oly dátumra akad, mely nem volna ismeretes, azt közölni és ha lehet napját is meghatározni.

Ezek közé tartozik azon négy oklevél, mely a Mérey-család okleveleinek nálam sajtókészen lévő kötetében található.

Első ezek között egy 1453. évi oklevél, melyben »Dies concussionis ovorum seu feria secunda proxima post dominicam Quasimodo geniti« a határnap. Az említett Kortanban a »concussio ovorum« napot nem találom, de szerencsére közelebbről meg lévén határozva oklevelünkben, napja iránt kétség nem lehet.

Általánosan ismert szokás, hogy Húsvét második napján a legények vörösre festett tojásokat adnak a leányoknak, a »concussio ovorum« vagy is »tojások összetörése« napja tehát más nem lehet, mint épen e húsvéti tojások összetörése, mely szokás, még ma is divatban van a Dunántúl némely vidékein. Ezek szerint ez egy mozgó nap, melynek naptári helye mindég a Húsvét napjától függ és az idézett oklevél szerint a Húsvét utáni legközelebbi vasárnapra következő hétfőre vagyis Húsvét