Századok – 1877

HUNFALFY PÁL: Jung „Boemer und Romanen” czímű művének ismertetése - II. 425

TÖRTÉNETI IRODALOM.

435

A legatus ki is nevezi Tbeodorikot kún püspöknek. Maga Béla is téríteni megyen a künok közzé, a mint IX. Gergely leveleiből megtudjuk (Theinernél). 1231-ben a legatus kiszabja az új püspökség határait. 1234-ben azt írja a pápa IV. Bélának, bogy a mint ballotta, a kún püspökségben népek vannak, melyek magokat oláhoknak nevezik (qui ‘Walathi=walachi vocantur), s a melyek bár keresztyének, mégis más és különböző szertartásokat követnek, s nem a kún püspöktől, hanem görög szertartású álpüspököktől fogadják a szentségeket, sőt hogy a magyar királyságból némely magyarok és németek és más igazbitűek is, tartózkodás végett bozzájok menvén, velők egy néppé lesznek, s az oláhokkal együtt veszik föl a szentségeket. Fölszólítja tehát a királyt, hogy a kún püspök iránti engedelmességre szorítsa az oláhokat ; a püspököket pedig arra inti, hogy alkalmatos oláh embert rendeljen oda, ne legyen ürügy a görög szertartású püspökökhöz folyamodni. (Az oláhok olvasztó ereje már ebből tetszik ki.)

Mint újságot beszéli el a pápa az oláhok előtünését a kún püspökségben, a kik a görög szertartású püspököktől fogadják el a szentségeket, mit még magyarok és németek is tesznek, egy néppé válván az oláhokkal. Nemde, csak azért volt ez újság mind a pápa, mind a kii ály előtt, mert az erdélyi püspökségben ilyetén oláhok nem voltak még. Ha voltak is imitt amott, azok nyilván a római sz. egyház szertartásai szerint élvén, föl sem tűntek. S hogy már voltak, az András-féle privilegium bizonyítja.

A mongolok elől a künok beköltöznek Magyarországba ;

IV. Béla a volt Kúnországot, azaz a mai Havaselföldet és Moldáviát a királyi czímbe veszi föl, s 1247 a zörényi földet az Öltig, tehát Kis-01áhorszá~ot, s azonképen az Oltón túli egész Kúnországot (a fluvio Olth et alpibus Ultrasilvanis, totam Cumaniam) el adományozza, némely részeket az oláhoknak hagyván meg. A mint ebben a Kúnországban az oláhok mind jobban-jobban megszaporodnak, annak neve is változik, s a görög írók Havaselföldet Ungrovlachiá-n&k, Moldáviát pedig Maurovlachiának (Fekete Vlachia) kezdik nevezni. Sándor vajda alatt 1357-ben a konstantinápolyi pátriárka Vitzines-t metropolitává teszi, s alája rendeli egész Ungrovlachiát. 1395-ben Maurovlachiába is rendel