Századok – 1877
HUNFALFY PÁL: Jung „Boemer und Romanen” czímű művének ismertetése - II. 425
TÖRTÉNETI IRODALOM. 427 A gótok és gepidák, a mikor kerezsztényekké lesznek, az Arius hitvallását fogadják el, miut a longobardok is ; ez a hit* vallás igazán a germán népek vallása lett — a frankok kivételével. Az erdélyi románok tehát vagy szintén Arius tanításához állanak, vagy uraiktól elválva, Athanasius hitvallásához ragaszkodnak. Miud a két esetben valami nyoma volna mind az egyezésnek, (mert ekkor a Dunán inneni oláhok Arinusok, a Dunán túli oláhok athanasianusok lettek volna), mind a különbségnek (mert úgy a Dunán inneni oláhok az uraiktól vallás szerint is elkülönödtek volna). Vagy pogány oknak gondoljuk-e az erdélyi oláhokat 566-ig, a mikor az avarok uralkodása alá kerültek ? Legyen. Az avarok 790-ig uralkodnak mind Pannóniában, mind Dáciában ; ez idő alatt, vagy még előbb is, szlávok jutnak Erdélybe is, mit a Kraszna, Bisztricza, Tirnava, Csernavoda stb. folyónevek, Szolnok, Zalatna, Kovászna stb. stb. helynevek bizonyítanak. Ezek a szlávok nem valának még keresztyének, az oláhok tehát nem ezektől fogadhatták volna el a keresztyénséget az isteni tisztelet szláv nyelvét. De a bolgárok 864 tájban lesznek keresztyénekké, a hozzájok 886-ban menekült morva tanítók ott folytatják a bolgár-szláv egyházias irodalmat. Akkor már a magyarok a mai Moldovába értek volt, s a besenyők sarkukban vannak. Ezek elől amazok a mai Magyarországba vonulnak, elfoglalván a régi Pannóniát és Moraviát ; a besenyők pedig a mai Moldovában és Havaselföldön terjeszkednek. Az erdélyi oláhok és szlávok a besenyők és magyarok közzé szorülván, a magyarok uralkodása alá kerültek. Az erdélyi szlávos oláhok tehát csak a bolgároktól kaphattak volna keresztyén tanítókat, kik nálok is a bolgár-szláv isteni tiszteletet és írást terjesztették volna. De ennek sehol nincsen nyoma. Magyar fejedelmek 950 tájban Konstantinápolyban keresztelkednek meg, egy Hierotheus nevű konstantinápolyi szerzetest püspöknek is hoznak ki Erdélybe : hol vannak tehát akkor az oláh papok és püspökök? Nincsenek. Ahtum egyik magyar főember, a Maros mellékein s azoktúl délre önálló fejedelemséget akar alapítani, s mint Szt.-István, ő is a keresztyénséget terjeszti a maga tartományában. Ahtum ismeri Erdélyt : de honnan vesz papokat, Erdélyből-e ? nem, hanem Bő-
