Századok – 1877
Állandó rovatok - Irodalmi szemle - 366
368 TÁRCZA. vei gazdagítá irodalmunkat, mely önmagában is bír irodalmi becsesei, A kötethez olvasmányok is vannak mellékéivé, még pedig az írót és kort leginkább jellemző példákból összeállítva. Ára 1 írt 80 kr. Bartalus István »Vázlatok a zene történelméből« czímü müvének első kötete elhagyta a sajtót. E kötet az ó- és középkori zenetörténelem vázlatát foglalja magában. A szerző neve és szakismerete biztosítékot nyújt a munka alaposságára nézve. E kötetben Magyarországról még alig 3 lap van elmondva, de bírjuk szerző ígéretét, hogy a II. kötetben tüzetesen fogja azt tárgyalni. A békés'vármegyei müvelödéstörténelmi társulat Il-ik évkönyve a hivatalos közleményeken kívül liét értekezést tartalmaz : egyet a régészet, hatot a történelem és művelődés-történelem köréből. Jobbára helytörténeti érdeküek : Krislóffy György jcllemrajza Benka Gyulátó^ Tomcsányi József emlékezete, Hajóssy Ottótól s képek B.-Csaba lakosságának életéből, Szemián Sámueltől. Csinosan írott és általános érdekű rajzok : a Ilaan Lajosé, Békés-megye III. Károly alatt, a Zsilinszky Mihályé, a Pero-féle lázadásról, eredeti oklevelek alapján. — Érdekes két okmány a török korból: kettő, melyet Fraknói Vilmos közöl a bécsi cs. k. titkos levéltárból, — mely Gyula várára vonatkozik s a török császár levele a gyulai béghez, 1583-ból, továbbá Báthori Zsigmond érd. fejedelem levele a török császárhoz, Í58G-ban, a kamarai levéltárból közölve Zsilinszky Mihály által. Egyszóval tapintatos és az egylethez méltó tartalmas évkönyv ez. — Folyóirataink száma újév óta se nem szaporodott, se nem apadt. Irányukban sem történt változás, s szerkesztőt is csak egy cserélt közülök a »Keresztyén Magvető«, mely Ferenez József é3 Símén Domokos kezeiből a Simán Domokos és Péterfi Dénes kezére ment át. Az első, t.i. az unitáriusok püspökévé választatván, halmozott teendői miatt visszalépett a folyóirattól — de csak mint szerkesztő, mint író ezután is munkatársa marad a Magvetőnek. Az első január-februári füzetet Jakab Elek történeti tanulmánya nyitja meg : »Néhány adat Blandrata György élete és jelleme ismertetéséhez«, több új és eddig nem ismert s kevéssé ismert adattal gazdagítván történettudásunkat, többi közt az ifjú Blandrata Györgynek egy térítvényével, melyből Jakab azt a következtetést vonja le, hogy Blandrata természetes halállal s nem orgyilkos kéz által vé^ t gezte életét. Érdekes a Blandrata által nyert fejedelmi adományok fölsorolása is s az abból vont következtetés, hogy Blandrata ezt a Dávid
