Századok – 1877
Állandó rovatok - Történelmi könyvtár - 896
115 hagyta a sajtót. Megmutatta a rendkívül gazdag, s unicumokban hazánkban páratlan, 11,000 dbból álló pénzgyüjtcményt is. Többen megszemléltek a kath. gyinnasiumnak szinten igen becses gyűjteményeket tartalmazó könyvtárát, hasonló előzékenységgel találkozva itt is, mint a lyeeum tudós professorainál. Ezen kívül megtekintettek a társulat tagjai közül többen Rakocszky Istvánnak nagybecsű és szakszerűen rendezett fegyvergyűjteményét, mely e tekintetben ritkítja párját, Rónay őrnagy úr vezetése alatt a prépostsági könyvtárt, valamint később a káptalani levéltárat is, hol rendszeres müködésöket legottan megkezdték. A bizottságok c közben szervezkedvén, következtek a munka napjai. A fő és legnagyobb bizottság Pozsonyban maradt. A helybeli bizottság, főként az, mely a városi levéltárban dolgozott, Rakovszkyban megbecsülhctlen kalauzt talált : mondhatni kisujjában tartja az egész levéltár ismeretét. S épen ennek lehet köszönni, hogy a nagy tömeg oly könnyen hozzáférhetővé lett. Ep oly szép eredményt értek el a többi bizottságok is, jelesül a káptalanban, hol Nagy Imre editióihoz sok nagybecsű és eddig fel nem használt diplomát talált. A köpcsényi bizottság a főúri kastélyban vendégszerető karokkal fogadtatott, s a tulajdonos gr. Batthyány József nemcsak mint gazda árasztá el szívességével a hozzá kirándult tagokat, hanem tanúbizonyságot tett arról, hogy tehetsége szerént igyekszik előmozdítani a történetírás czéljait. Az ő birtokában lévő anyag természeténél fogva olyan, hogy több publicatiónak kell alapúi szolgálnia s a nemes gróf megadta társulatunknak azt az engedélyt, hogy koronként meríthessen ebből a bányából s elölegesen, felhasználás végett nagy csomagokat engedett át. E levéltár nagyságáról leginkább az ád fogalmat, hogy a csak magukkal hozandó csomagok kiválasztása több napot vett igénybe. A Pozsony- szí. gyárgy-, buzin-, modor-, nagy-szombati bizottság, melyet a vendégszerető városok lelkes polgármestereikkel élükön tárt karokkal fogadtak, kivált művelődés-történeti tekintetben ért el gazdag eredményt. Nagy-Szombat városa titkos levéltárából 179 oly darabot választott ki a bizottság, melyeknek mindegyike becses adalék közmtvelödési történetünkhöz. A nemes város nagy készséggel engedte át társulatunknak e leveleket s továbbra is szabad kezet adott a búvároknak. A Somorja-Csallóközi bizottság hasonlag valódi magyar szívélyességgel fogadtatott, s kivált Aujou-kori diplomákban s czéhdolgokban gazdag eredményt hozott létre az egyes családok levéltáraiból, kik azt szívesek voltak a társulatnak átengedni.
