Századok – 1877

Állandó rovatok - Történelmi könyvtár - 896

Régibb időkben a vármegyének állandó székhelye nem volt. és a gyűléseket majd Somorján, majd Szempczen, majd meg Bazinban, legnagyobbrészt pedig Pozsonyban tartották ; azonkívül állandó levéltára sem volt a megyének. Mindebből magyarázható , hogy a mindenféle okiratok, jegyzőkönyvek stb. elhányódtak , elvesztek, megsemmisültek. Es valóban csak a XYI. század második felétől kezdve találunk jegyzőkönyveket s mindennemű ügyiratokat.

Említést érdemelnek :

Vetus inclyti Comitatus Poson. ex privatorum officialium actis conscriptio de anno lí>53. A helységek, szolgabírói járások szerint vannak fölsorolva ; minden helységnél ki vannak téve a földesurak nevei ; továbbá külön-külön rovatban ki van mutatva az adózó és nemadózó poviák száma. Könnyebb tájékozás végett ide csatoljuk a Stomfára vonatkozó kimutatást :

1 )mni Sered y j S t o m ff a j

ad arcéin Borostyánkéi! ibidem libertini ibid, j servitorcs ad arcom 4

I j

I molcndinator ju- ! pastor 2

dex 1 i portae . . .4(1

inquilini . . . 4 j portae ... 2

desertae ex quibus | portae ... a

, coloni lioc anno ! emigrarunt . 4 |

A vármegyei közgyűlések jegyzőkönyvei, közül a legelső szól az 1579-diki gyűlésekről. Ugyanezen kötetben megvannak az 1580-, 1583-, 1584-, 1586-, 1589-, 1591-, 1609-, 1611-, 1614-, 1617-iki jegyzőkönyvek. Ezek közül érdekesek, az 1614-ki, mely különféle árúczikkeknek árjegyzékét foglalja magában, és az 1617-ki, mely kimutatja, hogy fölkelés alkalmával hány katonát kötelesek kiállítani a Pozsony vármegyei birtokosok. A 1618 és 1664 közötti időszakról szóló jegyzőkönyvek elvesztek. 1665-től kezdve a legújabb időkig majdnem teljesen megvannak. Magyar nyelven csak a II. József utáni időben szerkesztették.

Fúrói irományok czím alatt van körülbelül 800 darab a XYI. század végétől 1711-ig.