Századok – 1877

Állandó rovatok - Történelmi könyvtár - 896

89 A bizottság tagjai a város területén levő gróf Paltfy féle levéltárt is óhajtották volna megtekinteni, de ennek megnyitására semmi intézkedés sem volt téve, ennélfogva az előzékeny város fogatain tovább siettek s még az nap este Modorba értek, hol Hegyessy polgármester úr, a főjegyző, Baltzár Ágost társulati tag s a tanító képezdei és polgári iskolai tanári kar által fogad­tattak. Kora reggel a jól rendezett városi levéltárt vizsgálták meg. A legrégibb oklevél Zsigmond korából van, de a mohácsi vészig csak hat darab okirat vr.n. A levéltár nagyrészben itt is köz­igazgatási, törvénykezési, végrendeleti jegyzőkönyvekből, kamarai s egyéb számadásokból áll, latin vagy német nyelven s a XYI. század közepéig terjednek. Érdekes az »országgyűlési munkála­tok« czímíi polcz, mely 1614—1699-ig 54 fasc. országgyűlési ira­tokat foglal magába-A missilisek a XVII. sz. elejével kezdődnek, melyek kö­zűi nevezetesebbek a gróf Bánffy Kristóf, gróf Draskovicli János, gr. Esterházy Miklós, gr. Pál ff y István, gr. Thurzó Szaniszló le­velei; ez utóbbinak két levelét másolták le 1623-ból, melyekben az általa alapított galgóczi gymnasium igazgatójáéi Czeyka Mi­hályt, Modor város első aljegyzőjét nevezi ki. Érdekes egy né­met inveutárium 1608-ból, mely Weber Bálint ingó és ingatlan javairól szól s az akkori árviszonyokra is világot vet ; s a benne foglalt 52 darab könyvjegyzéke és becslése a »Könyv szemlé«­­ben fog közöltetni, Ugyancsak Modorban Baltzár Ágost tagtársunk és az ev. lelkész vezetése mellett ez egyház levéltárát is átnézték, mely a protestáns egyház történetéhez sok adatot tartalmaz, s Wölftel által, ki a modori protestáns egyház történetét megírta, fel is használtatott. A bizottság a modori szíves fogadtatásért köszönetét mondva, Nagy-Szombatra ment át, hol nemcsak a legliberalisabb vendégszeretetre talált, de egyszersmind az ország egyik első rangú levéltárát bocsátották rendelkezésökre. Három napon át a bizottság a város vendége volt, az iudó­­háznál ünnepélyesen fogadtatott, a »Fekete sas« cziniű vendéglőbe voltak szállásolva s tiszteletűkre egyik napon fényes diszlakoma

Next

/
Oldalképek
Tartalom