Századok – 1876
I. A.: A magyar mű- és történeti emlékek kiállítása 486
526 magyar mü- és történeti sebb renaissance kori művészettel s mintázattal, a mint az akkor csak Flórenczben dívhatott, készíttetett Mátyás király által. Valószínű azért, hogy udvara kitűnő művészei, festészei által készítette rá a magyar birodalomnak nagy czímerével díszített beleszőtt mintát. Tehát egyenesen csak számára készülhetett a pazar költséget igénylő szövet. Flórenczben, vagy lehet hogy Budán is, talán hasonlón olasz udvari szövői vagy hímzői által vitetett ki ? Epen oly kérdésesnek vélem ugyan ezt, miután nem tudok rá adatot; valamint kérdésesnek tartom azt, vájjon eredetileg miseruhának, és nem inkább királyi díszpalástnak készült e a kelme. Miután erre ismét adatom is volna. A renaissance izlés még ekkor a XV. században nem hatotta annyira át az egyházi művészetet, hogy hasonló fényű és díszü drága casulát szent képek beszövése és hímzése nélkül csak az ország vagy donátor czímerének főhelyén képzésével gondolni lehetne. Annál kevésbbé, mert épen ekkor készültek még nagyobbára, ama késő-gót izlésü, magas domborművű szent alakok hímzéseivel túlterhelt egyházi ruhák, melyek máris a régibb, egyszerűbb s Ízletesebb e nemű öltönyök mellett a túlzás s túlhalmozottság tévedéseit jellegzik. — Azt vélném azért, hogy ily túlnyomólag s határozottan heraldikai czímeres díszítményű öltöny eredetileg csak a király, az udvari méltóságok, a heroldok stb. számára udvari ünnepi fényes köntösül szolgálhatott. De másrészt valószínű, sőt kétségtelen hogy ily fejedelmi ruhák szövetei alkalmilag a fejedelmek által az egyházaknak ajándékoztattak, s ezen diszpalástaik szöveteiből készültek a díszkasulák. Erre sz. István, sz. László ismeretes s fenebb említett casulái világos példát szolgáltatnak. Többet lehetne erre még fölhozni végrendeleti okmányokból is. S a győri egyházi kincsek közt kiállított drága szövetű (kék bársony, aranygranát-alma szövéssel Mátyás királynak részben később átalakított czímerével) hasonlón erre mutat. De így szól még épen I. Mátyásról a verses krónika is (Heltai Históriás éneks könyvében, 34—36. 1.), a mint a király Szegeden országgyűlést tart : lm az gyűlés pünkest más napján vala, Szent. Demeter templomában benn vala, Ájtatos nagy misét meghallgata, Nagyuraknak sokasága udvart álla,