Századok – 1876

Állandó rovatok - Magyar történelmi társulat - 857

— 56 -síig át. gazdagon jutalmazták, a m. tud. akadémia által már sajtó alá adott régi magyar könyvészeti kézi könyvében fognak világot látni. HL Mind ezen eredményeknek koronája azonban az aggteleki barlangban tett ásatások, melyeknek értékét megbecsülni ez alkalommal én bívatva nem vagyok, de a melyek hazánk s közelebbről Grömör-vármegyének ez ékes természeti tüneményét az ásatások tudós kezdeményezőjét és vezetőjét s vállalkozó szellemű, tudomány kedvelő ifjú bajnok társait minden bizonynyal nagy hírnévre fogják emelni az archeologia terén, talán mondanom sem kell, hogy báró Nyáry Jenő, Töttösy Béla és Thallóczy Lajos tagtársainkról szólok, kiknek nagy horderejű működésűkről a következőket vau szerencsém jelenthetni : E három tagból álló kis, de bátor bizottság augustus 23-áu érkezett Aggtelekre s a nagy kiterjedésű cseppkő barlangban aug. 24-én kezdték meg az ásatást. Hosszan tartó, meredólycs és keskeny bejáraton át tág előterembe léptek , melynek egyik ága a »Csontházba« vezet, melynek bejárása valamikor mészkőszikla darabokkal lévén mesterségesen eltorlaszolva, először az egy öl vastagságú cultur-földet vizsgálták át, melynek közepe táján bronzkori maradványokra akadtak, edény - töredékekre, melyek azon időkben dívó ékítményekkel voltak kiczifrázva, nemkülönben néhány bronztárgyra. A kultur-föld alatt cseppkő-rétegre akadtak, mely ötven milliméter vastagságá lévén, áttörették s itt állat csontokra., faszénre, hamura s ezekkel vegyest emberi csontokra bukkantak, s minthogy e tárgyak együttesen találtattak, meg kell győződniük, hogy itt valamikor ember-evők voltak. Az őskori konyha-hulladékok föllelése után, mintegy 6 méter hosszaságú folyosón folytatták az ásatást, s minthogy őskori leleteket kerestek a folyosó cseppkő falait törették. Az átellenes oldalok jelen állapota azt bizonyította, hogy valamikor e folyosók tágasabbak voltak, idővel azonban mindinkább összeszűkültek.