Századok – 1876

Állandó rovatok - Magyar történelmi társulat - 857

— U — tiségei nyelve volt. Nemcsak számos nyelvjárásban tört meg ér. telmének ereje, hanem ezek mellett is még mindenfelé, majdnem Róma kapujától kezdve a legkülönbözőbb idegen nyelv is dívott. Nem tehát csupán a nép egymást alig értő nyelvjárásai egyike, de az uralkodó körök, az állam és birodalom, a senatus s a patríciusok, a forum és rostrum, a consulok és rlictatorok, a caesarok és imperátorok, a rhetorok és poéták, a tudósok és irodalom nyelve volt. A nép már Rómában is máskép beszélt, Olaszország mai dialektusai fentartották még e külön nyelvek egy részét. Ámbár az olasz irodalmi nyelvnek, a lingua si-nek elfogadása által a legtöbb nyelvjárás már elenyészett. Cicerónak, midőn államférfiúi pályájára lépett, nagy munkájába került a közönséges arpinumi nyelv helyett, mely anya nyelve volt, a classicus latint elsajátítni. És nem kevésbbé sajátságos történeti jelenség ebben az, hogy mire a római állam egysége s uralma megszűnt, megszűnt vele azonnal nyelve is élni, és holt nyelvvé lön. Annyira összefügg a nemzetek s államok élete s uralma a nyelvek életével, virágzásával s uralmával. Meg volt az uralkodó nyelvnek még mindannyi factora. A nemzet egyénei kik beszélték, nem irtattak ki, nem vesztek el. De megszűnt uralmok és megszűnt velők a nyelv is élni. Mellette a roszabb, vulgarisabb köznép-nyelv kezdett, méltóan a barbárok hódításához s uralkodásához ezekkel egyszerre uralkodni, s ehhez még ők is bele vegyíték nyelvöket. A keleti római birodalom új székhelyén, Bizanczban, az ottani vulgár görög lépett lassan helyébe. Mind a kettőt classicus alakjában csak a kereszténység műveltsége menté meg. Ez vitte át ápoló anyai karján, mint a civilisatió egyik eszközét a barbárok és vad népek középkorába. 0 emelte uralomra ismét a rendezett államokban, addig mig mellette a sok zagyvalék vad nép nyelve nem formálódott s erősödött ügyviteli, tudományos és diplomatiai uralkodó nyelvvé. De nem is következés épen, hogy mindig a műveltebb, ter« jedtebb és polgárosodottabb nyelv uralkodjék és hódítsa meg a többit. Hazánkban városaink története is tanúsíthatja az ellenkezőt. Kifejlett autonomiai közéletnek, élénk iparnak és kereskedelemnek, gazdagságnak vagy csak jóllétnek örvendő váró-