Századok – 1876

Állandó rovatok - Magyar történelmi társulat - 857

— 8 — répudiait a azt egészséges érzetével és hazafiúi odaadásával. A kísértetbe hozott megingatott hitűek száma csekély volt, s az sem tudta és tudja mit cselekszik. Alighogy beszámítás alá jöhet a korunkban mindennemű izgatásnak kitett kiskorúaknak, a szabadság eme kiskorúinak ez apró' csapata. A nagy többség megvetette az egész múltjával, hazánk egész eddigi történetével ellenkező tényt. De elég alkalmilag erről. Mert nekünk 110111 személyekkel és vétségekkel van dolgunk ; csak a nemzetiségi hamis történet-elméletek és doctrinák ellen emelünk szót. Hazánk nemzetiségei hasonlíthatlanúl nagy többségének, sőt összes tömegének, amaz elenyésző parányiságú egyéniségek mellett magatartása, most is mindig correct és hazafiasnak bizonyúlt amaz izgalmakkal szemben is. És ez természetes s történetünk által teljesen indokolt tény volt. Hazánk, összes lakóit és nemzetiségeit mindig egy s azonjogu népeinek ismerte. A magyarok meghódítván az országot, nem állítottak föl különbséget, mint más nemzetek tevék, a hódító és hódított nép között. Nem követeltek az uralkodó nemzetiség számára sem hegemóniát, sem kiváltságot és külön jogokat. Nem emeltek válaszfalat a nemzetiségek közt, nem alkottak kasztokat. Nem voltak race-mauditejaik mint a francziáknak ; nem elnyomottjaik mint az angoloknak; nem helotáik mint Hellas szabad s művelt népének, vagy rabszolganépeik, mint a szabad amerikai köztársaság négerei s a törvényen kívül álló indiánjai. A percztől kezdve, hogy Árpád meghódítá e hon népségeit, hogy Géza és István s utódaik országukba fogadták és megtelepíték az idegeneket és jövevényeket, mindannyi azonnal a magyar állam s alkotmányjogával és szabadságával bírt; még lia előbb rabszolga volt is, ez által egyedül idővel fölszabadúlt. A hódító és hódított egy czímen, a megszállás és adomány czímén nyerte egyaránt birtokát. Mindenki a mint a magyar közjog szerint a magyar korona tagjává lett, volt légyen bármily nyelvű és nemzetiségű , annak egyformán minden szabadságában részesült s a nemzet uralkodó tagjává lőn. S mindez talán valami amerikai vagy mai új cosmopolitismus, a nemzeti politika hiánya s gondatlansága volt ! ? Nem ! Tudjuk, hogy talán Kómát kivéve, alig volt a világnak nem-