Századok – 1876
Állandó rovatok - Magyar történelmi társulat - 857
— 5 Csak a nemzeti politikai egység s összetartozás eszméje az, mely a birodalmak s államok nagy testét lelkesítheti, mely azoknak erős és tartós életet, s művelődési alapot ad. A nagy nemzeti történeti élet erejét s a történelem eszméjét egyedül a birodalmak népségeinek nemzetpolitikai egysége, összetartozásának érzete és tudata képezheti. Nélküle nincs a nemzetnek története és nincsen nemzeti történetírása. Bármily magas legyen a históriai kritikának tisztje : az események és tények, a történeti alakok és szereplők, sőt a koreszmék, a közérzet és közszellem bírálata ; szóval az elevenek és holtak fölötti ítélet; egyről ebben soha sem szabad megfeledkeznie, s ez az egy az : hogy mindenben a nemzet politikai egységének s összetartozásának eszméjét, annak föladatát és hivatását kell szem előtt tartania. Szem előtt kell tartania azt, vájjon fölismerték-e ezt a kor vezérférfiai, fölismerte-e a nemzet közérzete ? At voltak-e tőle hatva ? Megfeleltek-e ebben a kor nemzet-politikai föladatának ? Vagy mellékes czólokat űztek és tűztek ki maguk elé? Bolygók után ós álutakon jártak-e?! E nélkül nincs számára mérleg, nincs iránytű. De lia ez áll szeme előtt, nem fog sem politikai áldoctrinák és iskolák, nem a hatalomért versengő pártok kizárólagos szolgálatában állani. Nem fog valami particuláris népies, nemzetiségi rajongásból, nem a felekezeti nézetek elfogultságából ítélni. Magyarország történetében e kétes becsű szempontok úgyis legújabb keletűek. A magyar történet a XVT-ik századig sem hazafiatlan vagy épen külön nemzetiségi pártot, sem felekezeti szempontot nem ismert. Mind a kettő, valamint új keletű, úgy rövid tartamú még. Mert hazánk ezer éves történetében alig foglal el ez még hála istennek csak egy-két századot ; történelmében addig alig vagy egy lapot is. Adta volna bár Isten, hogy ne foglalt volna el egyet is ! Voltak nálunk is, igaz, hajdan is számos és súlyos szakadások ; voltak dinastiai versengések és oligarcliiai túlkapások, — valamint mindenütt a világon. Voltak aristokratiai és demokratiai küzdelmek is, mint az emberiség minden fejlődő művelt társadalmában. Ha nem is abban az értelemben, melyet a mai divatos kornézetek csempésztek az újabb történelembe. Mert ama küz-