Századok – 1876
SZ. S.: A kalandosok történetéhez 87
TÁHCZA. 87 foglalt magyaroknál liasouló fejedelem-választás mint a germánoknál és frankoknál ! De ezen találkozás egyébre is kiterjed. Ós népek szokása volt, királyaikat egy folyó medre alá temetni, így történt azLeirus királylyal, ki anno Orbis 3105. meghalt és kit Shakespeare Lear király néven minden mívelt embernél ismeretessé tett. A németek ezen temetkezési módot germán szokásnak mondják, melyhez Attila is alkalmazkodott, midőn elrendelte, hogy sírját az Etseh folyó alá helyezzék. 1) Erről a magyar hagyomány mit sem tud, mely Attila sírját inkább a százhalmi (keveházai) nagyszerű hun temetőbe teszi. 2 ) Tudjuk, hogy a magyar nép egy része, ezen hagyoinánynyal ellenkezőleg Attila vas, ezüst és arany hármas koporsóját inkább a Tiszán túl, a Csanád-vármegyei Dombegyházán keresi. Mások meg más i'ányban ; — de mi e tárgygyal nem foglalkozunk, csak azt akarjuk megemlíteni, hogy Árpád is, midőn meghalt, »tisztességesen lőn eltemetve egy kis patak fölött, moly kőmederben folyik alá Attila király városába.« A temetkezési helynek ezen megválasztása a Huda melletti Arpád-völgyben, melyben utóbb Fejéregyháza épült kún hagyományok élénk emlékezetében maradásából látszik eredni. Seminikép nem tudjuk föltenni, hogy Attilára és Árpádra germán temetkezési szokások gyakoroltak volna befolyást, Föltűnő, hogy Thierry Amadé, ki az Attiláról szóló mondákat oly ügyesen és szorgalommal földolgozta, arról tudomást nem szerzett, hogy Attila az Etseh folyó medrében akart eltemettetni. PEST Y FRIGYES. A KALANDOSOK TÖRTÉNETÉHEZ. A »Kecskeméti Kalandosok« társulata nevezetes szerepet játszott — igaz, hogy csak egy ízben — a magj'ar történetben, sőt annak folyamára döntő befolyást gyakorolt : a reactio szolgálatába szegődvén azon nagy horderejű küzdelemben, melyet a kisebb nemesség a zászlós urak mindhatósága ellen kezdett, s mely valószínűleg a magyar alkotmány rcformálásával vágződött volna, lia a mohácsi vész nagy ca-') San Marte : Die Arthur-Sage und die Mährchen des rothen Buchs von Hergest, 17 lap. 2) Kézai krónikája IV. fej. 5.
