Századok – 1876

WERTHEIMER EDE: Wenzel Gusztáv „Diplomácziai Emlékeinek” ismertetése 73

KÖNYVISMERTETÉS. 75 olim Regis Vngarie, nostrique supra Regine germani, Regnura ipsum ad nos tanquam ad proximiorem gradu nuper sit rationabiliter deuolutum) s azt mindaddig kormányozni rendeli, a míg ő vagy fia e tekintetben intézkedni fognak. Martell Károlynak III. Endre elleni fondorkodásait is illustrálja némely darab. Ide tartozik a 100 számú, melyben Mária trónöröklési jogan'ól Martell Károly javára lemond. Wenzel e darabot gyűjteményébe, mint kiadatlant vette föl, holott Fejér Cod. Dipl. VI, I. p. 190, már ki van nyomatva. Horváth is történelmének 2 köt. 123. lapján Fejér után használta ez oklevelet. E körülmény nem volna annyira szembeötlő, mert az oklevél igen fontos, ha Wenzel előszavában (VIII. p.) határozottan nem mondaná, hogy : »kimarad zárva a jelen munkából mindaz, mit a meglévő kútfői gyűjteményekből p. o. Fejér Codex Diplomaticusából már ismerünk.« Talán annak lehet ezt tulajdonítni, hogy mindkét közlés variansokat'mutat föl. Wenzel p.83 volentes eiusdem Begni (ezt bizonyára sajtóhibának vehetjük) stat«i prouidere-t Ír, míg Fejér : volentes eiusdem regni statwm providere. Wenzel : vii'o nobili Henrico Vademoris ; Fejér : viro nobili Henrico Vadeinontis. Kinek van igaza ? Különben a nevekre még visszatérünk. Lássuk most Róbert-Károly tulajdonképi időszakát. A181. számból kivehető,hogy siciliai Károly, Róbert-Károlyt Magyarországba küldte ; más darabok e trónkövetelő pártjának tevékenységére s harczi készülődésére vonatkoznak. A 224. sz. a. oklevél azt bizonyítja, hogy flórenczi bankárok Róbert-Károlynak magyar vállalataihoz pénzt kölcsönöztek, a melyért Mária királynőtől értékes zálogot kapnak. A 230. sz. a. közlött darab azt mutatja, hogy II. Károly »pro certis negotiis« követet küld Gentilis bíbornokhoz, tudjuk már, mit kell e negotiák alatt értenünk. A 232. számmal jelzett okirat, nevezett bíbornok magyarországi utazására vonatkozik. Sajnáljuk, hogy nem találunk több anyagot a pápai szék ez idétti politicájának jellemzésére. —• Érdekes, hogy Róbert-Károly a kereskedőknek szabad menetet enged országában (266. sz.). A 289. sz.a., a Habsburgok a magyar királynak segélyt ígérnek. 339. sz. a király kereskedelmi politicájához adalék, Egészben véve élég ennyi a tartalom jellemzéseűl,