Századok – 1876

Állandó rovatok - Történelmi Könyvtár - 672

672 CSALÁDTAXI BONYODALMAK KS ADALÉKOK. királyságakor Turóczon kívül, az országban el voltak széledve és a király haragját kikerülve, benn maradtak az országban, s csak az idő hosszabb folyamában annyira szaporodtanak. Ezen föltevés annál alaposabb, mennél kétségtelenebb az, hogy azon harminczöt elestek között, Ivahunon kívül, kilencz oly egyén van minden helyi praedicatum nélkül megemlítve, kik már csak annál fogva is a túróczi ághoz sorozandók, mivel köztök oly nevek jön­nek elő, melyeket a túróczi ág a tatár futás után is, mintegy a családi hagyomány szerint használtakat, a magáénak tartott, pél dáúl Bohma, Indrih, Vyt—Vvtk—Yytko cseh-szláv kereszt­nevek. Mielőtt tovább haladnék, Béla okmányának még egy nehéz­ségét kell megfejtenem. Ott ugyanis a Turuch földnek (»terra Turuch«) négy helyen történt egyszerű megemlítése mellett, egy­szer oly kétes kifejezés használtatik, mintha ezen nemzetség, úgy a Péter király általi számkivetés alkalmával, mind András visszate­lepítése után egész Turóczot ősi örökségül bírta volna. Ilyen ma­gyarázat bizonyára téves volna, mert czáfolhatlan okirati adatok­ból kétségtelen, hogy Túróczban Szent-István korától több min­denféle birtokos birtokolt. Volt ott a zobori apátságnak Szent-István alapítványából birtoka, melyet az Kálmán király uralko­dásáig élvezett, a mikor aztán ezen király MCXI-ben a korona számára azt visszavétetni rendelte, de mi valószínűleg nem ment teljesedésbe, mert azon zobori apátságnak még IV. Béla korában is volt Túróczban négy faluja, melyeket a, király másokért becserél­vén, az általa alapított túróczi premontrei prépostságnak ado­mányozott.1) II. András királytól a Bodo és Valiot család, 2) IV. Kálmán királynak MCXII-ben adott megerősítő levelében ez áll : »in turuch terminos villarum sancti Ipoliti 11011 ponimus, quia ip sos ad nostram usum recepimus«. Fejér C. D. T. Y. vol. T. p. 30ÍI. Tom VII. vol. IV. p. 57. Tom. VII. vol. V. p. 300. -) András királynak MCCXXIV. okiratában írva van : »quod Harcku et Weichuta qui causa hospitandi regnum Ilnngarie intraverunt, terram quamdam que Turchy vocatur . . in propium comparaverunt . . Nos ipsos sub protect!one nostra tenebimus et comitis de Zoulum prote­gendos comiseramus.« Bodó Lipót, Bars-megyei alispán szíves közléséből, ki az eredetit birja. Kiadva már a Századokban 1872. p. 35.

Next

/
Oldalképek
Tartalom