Századok – 1876

Állandó rovatok - Történelmi Könyvtár - 672

CSALÁDTANI BONYODALMAK ÉS ADALÉKOK. II. LÜDAN N E M Z E T S É G. A Ludan nemzetség, — genus, de genere — melyről ezúttal értekezni akarok, valóságos Unicum a magyar családtanban ; mint ilyent, de meg azért is kívánom megismertetni, mert a magyar államiság első századaiba nyúl föl története, és a régi nemzetségi életnek eddig oly ismeretlen mozzanatait tárja föl, melyek nem egy eddigi téves elfogultságot enyésztetnek el ; de a mi benne legértékesebb, a liazai történelmet szándékosan elferdítő pánszláv írók ellen is hatalmas érvelést szolgáltatnak kezünkbe. Váljon a belföldi eredeti száznyolcz nemek közül való-e, vagy külföldről költözött hazánkba, a kútfők ellenkezésénél fogva nehéz meghatározni. Kézai Simon XIII. századi krónikásunk. kinek több érdekes följegyzést köszönünk a beköltözött idegen nemzetségekről, a Ludan nemzetséget röviden említve, Csehországból költözteti hazánkba, de sem a letelepedés idejét, sem helyét, sem a beköltöző törzsek neveit vagy számát nem hozta föl. Ennek mintegy ellenében IV. Béla király atyjának Il-ik Andrásnak okmányára is hivatkozva, ezen nemzetség ősi örökségi! itteni birtokát Péter királysága előtti időkre vezet vén föl, a beköltözésről pedig hallgatván, arra látszik mutatni. liogy a Ludan faj a belföldiek sorából való. De ez csak látszólagos negativ érvelés, mely ki nem zárja azt, hogy már Szent-István ós Grejza fejedelem korában is jővén be idegen nemzetségi törzsek hazánkba,1) azok örökségi birtokokra szert tehet ') Kézai Krónikája után Horváth M. Magyarország Történelme. 1871-ki kiadás I. k. 156. Századok. 44