Századok – 1876

Állandó rovatok - Irodalmi hírek - 592

tarcza. m csak arra szorítkozott, hanem az idő közben szükségessé vált javításokkal s pótlásokkal is ellátta magát a kéziratot. Ezen »Schriftsteller-Lexikon« tulajdonképen Seivert János »Nachrichten von Siebenbiirgischen Gelehrten« czímü müvének új átdolgozása, pótlása, kibővítése úgy, hogy jelen alakjában legalább is két harmadával van az elsőnek anyagja megbővítve. Ez újabb kidolgozás által Seivertnek adatai, eriticai bonczkés alá vétetvén, azoknak tetemes része rectificáltatott, annyira, bogy a »Schriftsteller Lexicont« teljesen új munkának lehet venni, mely az erdélyi szászok irodalomtörténetét egész napjainkig kimerítően tárgyalja A másik német munka dr. Teutsch nagybecsű értekezése »Über Hontems und Kronstadt zu seiner Zeit.« Tulajdonkép egy fölolvasás ez, melyet a túdós szerző april 23-án Brassóban tartott. Teutsch úr új forrástanulmányokra alapítá értekezése nagy részét, a brassói számadási könyveket használta legkiválóbban, s ezekből Brassó életének a NVII-ik század első felében igen érdekes képét állítá össze. Valóban e számadási könyvek a politicai történetnek is nagybecsű forrásai s mindenesetre mind a brassóiak, mind a szebeniek megérdemelnék, hogy közzététessenek, mert azokban nemcsak az évkönyvek és emlékiratok találnának sok kiigazítást, tisztázást, lianem az erdélyi akkori mindennapi életnek, úgy szólva tükrét tárnák föl. E számadási könyveken kívül Honter munkáit használta szerző (természetesen a többi ismert forrásokon kívül) s azokat az ország különböző könyvtáraiban s még a külföldön levőket is megszemlélvén, egy teljes és kiigazított lajstromot nyújt rólok. Ez értekezés azonban Hontért csak reformátori pályájáig tünteti föl, s így reméljük, hogy ez nem más, mint részlet egy nagyobb műből, mely Hontért s az erdélyi szászok reformátióit tüzetesen tárgyalandja. Az a melegség, melylyel Teutsch úr Hontérről szól az a criticai gondosság, melylyel ifjúságának történetét tisztázza, remélnünk engedi, hogy ö nem fog itt megállani, hanem folytatni fogja megkezdett müvét. A Bátorfi Lajos által szerkesztett »Adatok Zalamegye Történeté' hcz« czímü vállalatból két füzet a 4-ik és 5-ik, közelebbről elhagyta a sajtót. Tartalmából kiemeljük : Fejér György életrajzát, mely egy autobiographia fölhasználásával sok érdekes s részben nem ismert adattal illustrálja e nagyszorgalmú s nagy tehetségű író életét. Tuboly Victor Zala-Somogy-megye országgyűlései követeit fő- és alispánait állítja össze a XVIII. század végéig—csak hogy szerettük volna, ha azt a bizonyos forrást, melyre hivatkozik , meg is nevezte volna. Kőváry Béla az alsó