Századok – 1876

SZILÁGYI SÁNDOR: Az erdélyi alkotmány alakúlása a separatio kezdetén 36

10 AZ ERDÉLYI ALKOTMÁNY MEGALAKULÁSA A SEPARATIO KEZDETÉN. EKDÉLY mint végvidék, addig is, míg az események a XVI-ik században külön országgá alakíták, az anya - államétól sokban eltérő szervezettel bírt. Volt bárom nemzete, melyek közül mindenik külön-külön bizonyos fokú statutarius joggal fölrubázott tartományi gyűlésen jött össze, melyek azonban együtt is tartottak oly tág hatáskörrel bíró országgyűléseket, hogy azokon még a hadak mozgósítása és az adó kivetése fölött is tanácskoztak. A separatio alkalmával a külön országgá fejlődés magvait ezekben megtalálta ugyan, hanem viszont egységének a három nemzet teljesen eltérő szervezete állta útját ; a megyék, csakúgy mint a magyarországiak, a nemesség kezében voltak, a szász székek egészen a városok polgári elemét uralták, a székelyek három neme nem ismert más adót, mint az ökörsütést s más birtok czimet mint a székelyt, mely a királyi jogot és adományozást kizárta. Az erdélyi alkotmány megalakításának müve az or zággyülésnek volt föntartva. ') Az események fejlődése véghetetlenül kedvezett annak. János király özvegye Izabella királyné, s fiának gyámja Martinuzzi folytonos harezot vívtak a főhatalom fölött : mely tényleg csakhamar a barát kezében összpontosúlt, ki 1540-ben még csak kincstartó volt, de 1542-ben helytartóvá s 1544-ben az ország főbírájává levén, a pénzügy, hadügy és igazságszolgáltatás összes szálait kezébe kerítő. A királyné és Petrovics a temesi bán, tehát egy hatalmas végvidék igazgatójának törekvései ellenében — kik ettől meg akarták fosztani — rá volt utalva, hogy az országra támaszkodjék s az ország viszont minden kedvezményt ') Az adatok ez értekezéshez »Erdélyi Országgyűlési Emlékek 1. kötet lf)40—1556« czímíí, s az Akadémia kiadásában legújabban megjelent munkából vannak véve.