Századok – 1876

HUNFALVY PÁL: Magyarország etnographiai képe a frank-német uralkodás korában 357

HUNFALVY I'ÁLTÓL. 379 oda, liogy rendezzék az egyházi ügyet. ') A küldöttek egy érsekségre és három püspökségre osztják az országot. Ez ellen Theodmar vagy Dietmar salzburgi érsek, Yaldo freisingeni, Erchenbald eichstädti, Zacharias sebeni (Saeben azután Brixen), Tuto regensburgi és Bichar passaui püspökök, a noricunii papság és nép nevében is keserves panasz levelet küldenek a pápához, melyben a morvaiak ragaszkodását a szláv isteni tisztelethez a keresztyénségtűl való elszakadásnak tekintik, azokat a passaui püspök alá tartozóknak állítják, mi ha kell, vérontással is érvényesítendő. »Lajos királyunk a legkeresztyénebb frankoktól származik : ellenben Mojmir szlávjai pogányoktól valók ; amazok a császárság helyre állításával a római egyházat dicsőítették : ezek azt csak gyengíteni törekedtek.« — »Ha, így folytatják, arról vádolnak bennünket a szlávok, hogy a katholicus hit mellőzésével a magyarokkal szerződtünk, egy kutyára, farkasra s egyéb átkos pogány dologra esküdvén nekik : semmit sem óhajtunk inkább mint ártatlanságunkat Isten és szentséged előtt bebizonyítani. Ajándékokat adtunk ugyan a magyaroknak, hogy ne üldözzék a keresztyéneket; holmi olcsó vásznakat is adtunk nekik, hogy tegyék le vadságukat. Ámde a szlávok bérbe fogadtak egy csapat magyart, s magok embereit, kik csak álkeresztyének (pseudochristiani), megnyírván közzéjök keverék, s azt a vegyes sereget azután a keresztyénekre uszíták, úgy, hogy egész Pannoniánkban, mely legnagyobb tartományunk, alig találtatik már egy egyház is.« — Yégre így fe') Talán nem felel meg se az ethnographiai, se a történelmi valóságnak az, hogy a pápa ez által egy erős szláv birodalmat akart volna megalapítani Pannóniában, mint Dudik véli (I. 322.), így szólván : »Seit dem die Magyaren Italiens üppige Fluren verwüstet hatten, ward der alta Gedanke längst der Donau in Pannonién ein mächtiges Slaveureich unter dem Schutze des heiligen Petrus zu begründen, wo möglich noch lebendiger geworden«, mert a szláv fejedelmek háborgása, egymást megrontása nem nyujthata erre legkisebb okot, kivált abban a pillanatban, midőn szélvészszel, jégesővel terhes felhő gyanánt úgy fenyegeték Pannónia egét a magyarok. Azután e pillanatban nem is lehetn többé szó a siriniumi püspökség felelevenítéséről ; Pannónia tehát nein jutott a pápa jelen intézkedése alá.