Századok – 1876
HUNFALVY PÁL: Magyarország etnographiai képe a frank-német uralkodás korában 357
HUNFALVY PÁLTÓL. 365 valamennyi író csak Engel és Sckafarik után jár. Az oláhok mai létét a Tiszán túli részeken. » A byzantinusok, úgymond ő, az új telepítési helyeket az Isteren túli Bolgárországba, azaz : a Tisza mellékre teszik. Azt hiszem, nem csalatkozom, ha azt tartom, hogy ekképen számos román-dák ember— a kik Drinápoly körűi és egyebütt Thraciában laktak —• Magyarországra és Erdélybe jutott, s hogy ezektől a gyarmatoktól származnak a mai oláhok mind Magyar-, mind Erdély országban.« Ámde ezt maga az oláh nyelv megczáíblja,mely csak a Dunán túli bolgárok elszlávoso" dása és megtérítése után alakúit meg ott, s azért azoktól a cyrill írást is elfogadta. Ha a Krumus által idetelepített román-dákok volnának oláhaink elődjei, ezek nemcsak a latin írást megtartják, hanem kivált Erdélyben, a római hagyományokat is megújítják és folytatják — minek pedig sehol egy szikrányi nyoma sincs. Minek van tehát történelmi bizonyítéka a byzantinus évkönyvekben ? — mert a nyugati írók odáig nem érnek még —. Annak, hogy a VII. század középen Pannóniában, azaz (nekünk) a Dunán túli Magyarországon telepedtek le bolgárok az avar hatóság alatt és avarok között, a kikkel azután tökéletesen összeolvadtak ; mert a Nagy-Károly hódítása idejében sehol sem tűnnek elő. Annak is van történelmi bizonyítéka, hogy a bolgárok nem a Tisza mellékeire,hanem a mai Oláhországba hurczolták görög-római foglyaikat. »Theophilus napjaiban Kordyles vala kormányzó Macedóniában. Ez fiát Vardast hagyván a macedón foglyok közt a Dunán tűlon (a mai Oláhországban), maga Konstantinápolyija ment szándékát közölni a császárral a foglyok kiszabadítására. Akkor Krumus fia, Valdimer, vala bolgár fejedelem. A bolgárok meg akarván akadályozni a foglyok hazavitelét, az ungrok-hoz folyamodának segítségért. Azon közben Konstantinápolybúl elérkezének a hajók & foglyokért (tehát a tengerről a Dunába a mai Oláhország keleti részéhez jöttek a hajók). De a hunok hirtelen ott termének nagy számmal, s kijelenték, hogy a merre tetszik, elmehetnek a maczedonok, ha ott hagyják, a mijök van. Erre rá nem állhatván a maczedonok, fegyverre kapnak s elűzik a turko-]) Engel, Geschichte des alten Pannoniens stb. 279. lapon.