Századok – 1876

BEŐTHY ZSOLT: Az első magyar politicai színmű és kora - II. 261

BEÖTIIY ZSOLTTÓL. 267 Még annyit sem koczkáztat, mint ez, s Injával van annak a bizo. nyos, nem épen ritka könyörületnek is, melylyel a rabló egykori nyomorúsága sorsosait, a szegényeket bántatlan hagyja. A Comédia tele van olyan apró vonásokkal. melyek még ennyi becsületet sem hagynak rajta. Szolgáinak nincs mit enni adnia : kiadja parancsban poroszlójának, hogy »lássa meg amaz özvegyasszony ökreit és vágassa le az konyhára ma.« Embereinek idegen asztagokat és bortermést osztogat jutalom fejében. Szomorúan ismerik a szegény »szombati áros népek s főképen az Bars-és Nyitra-vármegyei nemes népek, kiket rabaivá tött vala.« Idegen jobbágyok ökrein sem átallja csillapítani telhetetlen éhét. Bármily boldogtalan idők voltak is azok, mikor »az igazságot csak a nagyobb erő határozta meg,« a pohárnak végre is ki kellett csordúlnia. Az 1548. országgyűlés kimondja Balassa Menyhért és Basó Mátyás száműzetését s Ferdinánd Salm Miklós grófot küldi a rabló várak ellen 5000 spanyol és német katonasággal s magyar huszárokkal, kiknek száma azonban a sok kárvallottal és bántalmazottal csakhamar kétszeresre szaporodott. Tinódi Sebestyénnek egyik legérdekesebb éneke az , melyben e hadjárat történetét írta meg 1549-ben Kassán »magyarok veszésén gondolatjába.« A két részből álló ének czíme : Szitnya, Léva, Csábrág és Mur dny váraknak megvevése; s a Cronica második részében (különb-különb időkbe és országokba lött dolgok, istóriák ) foglaltatik. Ha igaz az, hogy Tinódi csak 1552-ben Kassával együtt hódolt meg Ferdinándnak,1) kinek két évvel utóbb énekgyüjteményét ajánlotta, úgy látszik, utólagosan szúrt be ez énekébe egyetmást, hogy ellensúlyozza valamikép hazafiúi fájdalmának itt-ott erősebb hangú kitörését a magyarságnak idegen nép által lett pusztúlása fölött. így olvassuk mindjárt az elején : Bizon sokan lialat adnac Istenneo Es iot mondnac az io fejedelömnec Bátorságos utat szörze az nepnec Igazat szolgaitat nyomorult szeginyöknec. Úgy e sorokban, mint más helyeken is világos kifejezést ') Szabó Károly: Az János király fiáról való szép krónika szerzőjéről. Kisebb tört. Munkái, I. k. 382 — 3 1.