Századok – 1876

SZILÁGYI SÁNDOR: Szigetvár 1555 védelmének történetéhez 255

TÁRCZA. 255 a szónok dicsőíti Tamásunkban, hogy alacsony származásából erényei lépcsőin, a nemtelenség felhőit szétoszlatva, ignobilitatis nebula discussa, — a legnagyobb nemesség magaslatára emelkedett, és ezzel az egész világnak megmutatá, hogy a fényes születés és ősök vele nem versenyezhetnek 1). Mi arra mutat, hogy Bécsbűn is Bakócz Tamás szerény származása ismeretes volt. A BaTcóc: nevezet viselője holta után is, úgy a néptömegek, mint íróink által a maga eredetiségében megvolt híven őrizve. Még az 1697-diki esztergomi érsekek lajstromában is, mely a Corpus Juris azon évi kiadásához van kapcsolva, ott fénylik a régi nevű : »Bakócz«. De már Keresztély herczeg-érsek az esztergomi főkáptalanhoz nov. 14-én 1716-ban küldött levelében híres elődjét. BAKACz-nak írja;') Szörényi Sándor jezsuita pedig az 17 1 7-ben Nagy-Szombatban kiadott érseki névjegyzékben, mely szintén a Corpus Juris későbbi kiadásaihoz csatoltatott, Tamásunkat teljes elferdítéssel már BAKAos-nak nevezte. Követték Timon, Péterfy és mások. Hogy azonban még ekkor nem volt régi e változás, Bel Mátyásnak meglepő tanúságából kitetszik, mert ez az a nagy Geographia I. kötetének 66. lapján az Erdődidek régi vezeték nevét, habár hibásan nyomozva, -) alatti jegyzékében nem tud eleget csodálkozni azon, mikép lehetett a régi helyébe az új Bakacs névnek gyakorlatba jönni. Bizonyos tehát, hogy a mostani Bakacs név csak a XVIII. századnak szülöttje. Erre pedig csak az lehet mondani valóm, mit jelen soraim homlokára a nagy nyelvész Révai után fölírtam : »Quae sunt eonsvetudine depravata, eadem non sine consvetudine corriguntur.« BOTKA TIVADAR. SZIGETVÁR 1555-ki VÉDELMÉNEK TÖRTÉNETÉHEZ.. Dersffy István halála után Szigetvárában kapitánynyá Kerecheny László neveztetett ki. 1555-ben nagy hadjárat készült Sziget ellen : egész raja a török basáknak fenyegette. Ekkor Taliy Ferencz egy csapat katonával eltávozott a várból s Kerecheny rendeletet kapott, hogy a távozottak helyébe gyakorlott és tapasztalt katonákat hozzon a vég') Uj Magyar Múzeum 1857-ki évfolyam. I. k. 251. 2) Magyar Sion V. k. 701.