Századok – 1876

Állandó rovatok - Magyar Tud. Akadémia - 249

TÁRCZA. •24 u MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA. — A II. osztálynak febr. '2 L. tartott ülésebon Tóth Lörincz,nagy hatás mellett mutatta be » A szóbeliség elve igazságszolgáltatásunkban« czímü értekezéseit. Históriai fölolvasás kettő volt: Szilágyi Ferenczé: részletek Ifjabb báró Wesselényi Miklós életéből, mely ezúttal Wesselényinek 1822-ben Czenken Széchenyinél időzését, 1834-iki országgyűlési szerepléséből azon jelenetet, midőn b. Nopcsa a rendek elnöke egy viharos gyűlésen perbe akarta fogatni, 1835-ben a nádornál volt kihallgatását s az 1838-iki árvíz egy pár részletét mutatta be. Utána Kibáry mint vendég tartott fölolvasást Tacitusról és Tiberiusról. — A Február 21-én tartott összes ülésben Haberern Jonáthán olvasta cmlékbeszédét b. Prónay Gábor fölött. E kitűnő férfiú családi könyvtára sok nagybecsű régi magyar nyomtatványt őriz, s a Cimeliuinok közt van Thököly emlékkönyve, melynek egyik lapjára a 80 éves Beza reszkető kézzel írt emléksorokat, s Thurzó György naptárai 15ÍI0—1607 közt, melyekbe ez államférfi sajátkezüleg írt napi jegyzeteket. Prónay irodalmi müvei közt kiváló helyet foglal el a »Yázolatok a magyar nép életből,« magyar, német és franczia nyelven — melyet annak idejében Európa-szerte az összes túdós világ méltányolt. Az 50-nes évek elején egy német röpiratban adott hangot a nemzeti érzületnek, s midőn a protestáns jog megtámadtatott, a külföldet egy történeti fölvilágosításokban gazdag röpirattal világosítá föl a protestánsok igazairól. Az Akadémia által taggá választatván „ A kertészet hazémkban a múltban és jelenben" czímü értekezéssel foglalta el székét. Jellem,ész,erős hazaszeretet és alapos tanúlmány egyesültek a kiváló és köztiszteletü férfiúban, kinek élete valóban közhasznú munkálkodás közt folyt le. — A Történelmi bizottság kiadásában két nagy becsű munka jelent meg: 1) »II. Rákóczi Ferenez önéletrajza, és egy keresztény fejedelem áliitásai czímü munkája« — mindkettő eddig ismeretlen s a párisi nemzeti könyvtárban őrzött eredetiről van másolva; 2) Magyar Diploinacziai Emlékek Mátyás király korából. Szerkesztik Nagy Iván és b.Nyáry Albert. Ezenkívül a bizottság elhatározván Oláh Miklós leveleit a külföldi könyvpiaezon is forgalomba hozni, a kiadás egy részét kettős latin-magyar ezíinmel és latin előszóval ellátva kibocsátotta. Igen életre való eszme, annyival inkább,mert o levelek : külföldöt is nagy inért íkben érdeklik,