Századok – 1876

Állandó rovatok - Magyar történelmi társulat - 235

244 TÁRCZA. Másnap meglett a közgyűlés és követ-választás. Csányi s Horváth s valamennyien elhatározták, hogy Deák nyilatkozatát semmibe nem veszik, öt követül megválasztják s a mandatum elvállalására kényszerítik, Az adó fölkiáltással fogadtatott el, Deák s Kerkapolyi követnek válasz­tattak s egy küldöttség tüstént Puszta-Szt.-Lászlóra ment ki s öt a vá­lasztási-ól értesítette. I>eák most is visszautasította a bizalmat, mert, a mint Klauzál­nak írt levelében elbeszéli, a eredentialison , melyet Zalának RR. ily módon történt választás után neki kiadnának, vérfoltokat látna, az or­szággyűlésen a választási kihágások korlátozása fölött szívének érzése szerint szólni nem merne , mert minden arezon olvasná azon szemrehá­nyást , hogy ő is a korteskedés sokoldalú mesterségének köszönheti je­len állását, hogy ö is hordókban s barátai erszényében lelte föl a köz­bfzodalmat. hogy az ö választása is 30,000 frtba került, s áldozatul hat embernek el kellett esnie, s hogy az ember százanként el nem hullott, csak a katonaság közbejöttének tulajdonítható. A következő nap még kínosabb volt reá nézve : ki kellett ürítenie fenékig a csalódás ürömpoharát.« Következik Deák e tárgyra vonatkozó híres levelének bemutatása. Azon időt míg Deák Zalában távol volt, találóan ecseteli néhány szóval : »mig ö Zalában visszavonúltan, élt a nemzet elszokott a mérséklet hangjától,sa forradalmi szónoklat indulatosságába szeretett bele.« Csak­ugyan kitört a forradalom, Deák szereplésének, visszavonúlásának le­írása után, Pestre költözéséről következő képet ad : » A nemzet kétségbe volt esve, külföldről várta a Messiást, külső eseményektől s forradalomtól a fölszabadúlást, csak a döblingi tébolyda remetéje nem mondott le most sem erős hitéről, hogy a magyar kibékül még a koronával s prófétai szemmel látta előre, hogy midőn a kellő idő­pont megérkezik, csak Deák személyiségének sikerülhet a nagy föladat megoldása ; de arra szükséges volt, hogy hagyja el kehidai gazdaságát, hogy Pestre költözzék, s az ország szívében legyen központja s irány­adója a hazafiaknak. E szerint megvétette Deák birtokát s lehetségessé tette, hogy azon államférfi, ki most is bírta az ország bizodalmát, a fő­városban töltse az év nagyobb részét. Az agg Széchcnyi-nek ezen előrelátása nem keve'sbbé nagyszerű eredményre vezetett, mint azon ajánlata, melylyel pályája kezdetén az Akadémiát alkotta meg. 1854 óta Deák rendesen minden november kezdetén Pestre jött s juliusig itt maradott. Legtöbben közülünk ismerik szerény lakását az Angol királynénál, mely éveken keresztül, a mint egy szelleindús író megjegyzi, az ország legelső szalonja lett. Ide jött minden reggel bol­dog, boldogtalan az egész országból, minden országos tekintély, minden megyei ember, ki a közdolgokkal gondolt', Deák gyors intentiója s éles ítélő tehetsége ezen folytonos érintkezésből vonta ki a nemzet méltó fajdal-

Next

/
Oldalképek
Tartalom