Századok – 1876
FRAKNÓI VILMOS: Dudik „Mährens Geschichte” ismertetése 219
KÖNYVISMERTET ÉS. 221 casino Miklós pápai követ által megidéztetett. Figyelemreméltó az utóbbinak 1301. őszén a pápálioz intézett jelentése, mely szerint a cseh király már megbánta, hogy fiát Magyarországba küldötte, és csak szégyen tartja vissza attól, hogy igényeiről véglegesen lemondjon. De a pápai követ roszûl volt értesülve. Midőn VIII. Bonifácznák 1302. junius 10-én kiadott bullája Wenzel igényeit elutasította, atyja a cseh király a maga és fia nevében véd- és daczszövetségre lépett IV. Fülöp franczia királylyal, a pápa leghatározottabb ellenségével. Mindazáltal ugyanakkor a pápához is küldött követeket : két ó-budai kanonokot és egy Jobannes Romanus nevű világi jogtudort. Ezeknek igyekezetei sikertelenek va-Iának. A pápa 1303. junius 11-kén fölszólította Albert német királyt, bogy Wenzelt a magyar tróntól foszsza meg. Bár a pápa nemsokára meghalt, Albert komoly készületeket tett a megbízás teljesítésére. 1304. tavaszán értesítette Róbert-Károlyt, úgy szintén a magyar főpapokat és főurakat, hogy Neuburgból Morvaországba akar törni, és fölhívta őket, küldjék ők is hadaikat zászlaja alá. A hadjárat nem jött létre. Wenzel lemondott Magyarországról. Dudik helyesen jegyzi meg, hogy erre a cseh királyt nemcsak az a körülmény indította, hogy fiának életét veszélyeztetve hitte. Politicai tekintetek vezérelték. Okúivá Ottokár példáján, inkább lemondott az egyik koronáról, mintsem mindkettőt veszélyeztesse. Az idősebb Wenzelnek magyarországi hadjáratáról új adatokat D. munkájában nem találunk. De nevezetesek a részletek, melyeket a cseh király és Albert között 1305-ben folytatott alkudozásokról közöl. Otto bajor berezeg volt ezekben a közvetítő. És nem valószínűtlen, hogy szolgálatai jutalmáúl engedte át neki Wenzel a magyar trónra tartott igényeit és a koronázási kincseket. Az újabban hazánkban és Olaszországban közrebocsátott új kútforrások kívánatossá teszik, hogy az Árpád-ház kihaltát követő viszontagságos évek történetét, avatott toll tüzetesen megírja. F. V.