Századok – 1876
CHERNEL KÁLMÁN: Egy áttérés története (1681) 209
i CHKRNF.L KÁLMÁNTÓL. 211 Fekete István ezalatt Saárvári János iskolamesterrel, szökésben keresvén menekülést a Rábán át szerencsésen Csallóközbe jutott, honnét Pozsony felé előbbi menhelyére : Szászországba igyekezett. Menekülése közben azonban Morvaország határán Fehlsperg városban, midőn további utazhatása végett fuvart fogadna , s magyar öltözetben lévő szökevény társához latin szavakat intézne, a fuvaros őket gonosztevőknek tartván, mint veszedelmes egyéniségeket a község elöljáróságának följelentette. Az előjáróság az utasokat a városból akadály nélkül kibocsátotta ugyan, de alig baladhattak csekély távolra, előre küldött poroszlói által letartóztatta. Származásuk és utazásuk czélja iránt kihallgattatván, hosszabb fenyegetések és zaklatások után bevallották : hogy magyarországi evangelicus száműzöttek, és Szászországba kívánnak menekülni. A letartóztatott foglyokról Lichtenstein herczeg, a város ura Leopold királyt értesítvén, ennek rendeletére fegyveres őrizet mellett Bécsbe kísértettek , hol egymástól elkülönözve erős fogságra vettettek. Innét félév múlva Pozsonyba liurczoltattak, hol rémülettel esett tudomásukra : hogy ide szállíttatásuk Kollonits Lipót kívánságára történt. Kétségbeesett helyzetükben a foglyokat Kollonits több alkalommal fölkereste, azon czélból : hogy majd kecsegtető ígéretek, majd aggasztó fenyegetések által őket a kath. vallásnak megnyerhesse ezenkívül gyakrabban egy jezsuitát küldött hozzájuk a börtönbe, ki végre Fekete Istvánt az evang. vallás elhagyására hajlandóvá tette. A mint a püspök áttérési szándékát kijelentette, azonnal békóiból föloldoztatván, szabadlábra helyeztetett, s a pozsonyi jezsuiták székházában kellő kényelemmel elszállásoltatok, s ezenkívül Kollonits öt polgári öltözékkel és 100 tallérral ajándé" kozta meg. Miután a püspök a kath. vallás ágazataiba elegendőképen be lőn vezetve, lfi81-ik év fekete vasárnapján a Szent-Márton védelme alatt álló pozsonyi egyházban, ünnepélyes szertartások mellett számos nép jelenlétében, áttérésének okát és határozatát latin, magyar és német nyelven kinyilatkoztatván, a kath. egyház kebelébe magát fölvétette. Ezen szertartáshoz, a még mindegyre vallásához makacsúl ragaszkodó Saárvári János iskolamestert is elvezették, s pedig 14*