Századok – 1876

BEŐTHY ZSOLT: Az első magyar politicai színmű és kora - I. 191

204 AZ ELSŐ MAGYAR POLITICAI SZINMÜ. BEÖTHY ZSOLTTÓL. kiili láthatár sajátságos vallási misticismust honosítottak meg. A protestantismus terjesztette a bibliát s képeit, mondásait, példázatait különös előszeretettel választván az ó-testamentomból, akaratán túl mélyen beférkeztette híveinek lelkébe a régi, boszúálló isten félelmét. Minden új vallás kétségkívül meg-megszilárdítja — egy-egy időre legalább — a mély hitet követői lelkében, s ez az isten igazságát kutató hit fórkeztette be az elnyomott, jobb szellemekbe ama kétségbeeséssel határos töredelmet, bűntudatot, mely az utolsó ítéletet várta. E ködös, verőfénytelen, éjszakára készülő szürkület borong e század egész szellemi élete fölött. Nyilatkozik gúnyban, feddésben, humorban, jajveszéklósben és átokban. Az előbbi korból, a Jagellókéból, is maradt ránk feddő ének, az Apáti Ferenczé, mely könnyed gúnyorral évődik a deákok fodor hajával, a táncz közben elhullatott pártákkal, a szemérem-kapáló lepkékkel s a lányok közt vígadó papokkal : Igen kevés liajok, száutalan jószágok, EríSs i'egulájok, keves zsolozsmájok, Bársonyos szolgájok, fekete kápájok Az apát uraknak ! Mi ez a XYI. század sötét énekeihez, melyek végromlást hirdetnek mindenkinek és Jeremiás siralmas hangjait kérik a maguk panaszának ! A nagy hit méltóságossá, a gonosz idők komorrá teszik ajkukat, melyeket tréfaszó nem hagy el. Papok maradnak a költészetben is : a megbántott isten boszúló igazságát hirdető papok. Szkárosi Horvát András az Atok-ról példálózik és Mózes rettentő szavait dörgi nemzete fülébe, melyről azt írja : Rettenetes ez világnak mostan minden dolga, Csudálatos nagy vaksága, hálálatlansága, Nem fog rajta az istennek semmi igazsága, Sem haragja, sem csapása, sem irgalmassága. Miután a Deuteronomium régi zsidó átkát, mely alapját képezi a középkorban borzalmas művészettel kifejtett részletező átkozódásnak, erőteljes átköltésben ismételte volna, az alacsony sorsú tályai prédikátor a »fejedelmek« ellen fordítja haragjának ostorát : Azt tudjátok, hogy az isten megvakult már, nem lát ? De nem alszik, rejánk pillog, noha sok boszút lát,