Századok – 1876

BEŐTHY ZSOLT: Az első magyar politicai színmű és kora - I. 191

196 AZ ELSŐ MAGYAR POLITICAI SZINMÜ. BEÖTHY ZSOLTTÓL. tik, mikor e nemzedék államférfiainak védelmére kel. ') De bizonyos, hogy ez ide-oda kapkodás szánalmas látványt nyújt s a mi igazi jóakarat és tiszta hazafiság nyilatkozott e tehetetlen vergődésben, azt busásan elnyomta a haszonlesés burjána. Pártok és elvek onnan számíthattak csak bizonyos terjedésre, a mint híveiknek külső előnyöket voltak képesek biztosítani. Az új időszak kezdetén — a székes-fehérvári és pozsonyi király - választó országgyűléseken — nagyjában még felismerhetjük a régi pártok képeit ; amott Yerbőczi, a kurta nemesek bálványa a szóvivő, emebben az Anjou-kori főranguak maradéka: Bátori nádor. A régi felek azonban csakhamar üsszezavarodtak és mindenki saját boldogulásának eshetőségeit latolgatta a majdnem napról-napra változó viszonyok szerint. Igen nehéz föladat lenne Magyarországnak ezen időbeli térképét elkészíteni, melyen pontosan ki lennének jelölve a határok az ellenkirályok s a török birtokai között. A színváltoztatás megszűnt föltűnő lenni s a nem ritkán valódi hősiség által bizonyított hűség fogalma csupán idő szerint való volt. Egész vidékek gyorsan cseréltek urat, olykor csak azért, hogy ismételve elpusztíttassanak. Ha nem nyomná el a folytonos csatározások fegyvercsattogása, — az ország minden része tele van kisebb-nagyobb táborral, —• alig hallanánk e gyászos időszakból egyebet a föld népének keserű panaszainál. Biztosított jogokról, vagyonról, életről szó sem lehetett. A népet mindegyik fél nyomta, zsarolta, pusztította. Az idegen katonák : németek, spanyolok, törökök az ellenség jogán ; saját urai — legjobb esetben — a végszükség czímén. Piai katonáknak szedve a nagy hai -czokban és a majdnem szünetlen apró csatározásokban ontották vérüket. Az otthon maradtakat országos törvény és még inkább a földesurak önkénye, oly várak építésének nehéz és majdnem folytonos munkájára szorította, melyek védelmet utoljóra sem valának képesek nyújtani nekik. A gyermekeket — bár a rendes ember-tized a Dráván innen behozva nem volt — a törökök hurczolták magukkal. A török és királyi katonaság seholsem mulasztotta el pusztítani és rabolni, a hol még lehetett valamit. A ') Magyarország a tőrük hódítás korában. Irta Salamon Ferencz. 72—78 1.