Századok – 1876

PAULER GYULA: Thaly K. „Bercsényi M. levelezésé”-nek ismertetése 140

KÖNYV ISME RTETÉS. 151 ezer családdal Oroszországba kivándoroltak, bol két kormányzó­ságot, az Új-Szerbia és Szent-Erzsébet nevűt, telepítettek. A katonai fegyelem daczára, mely a határvidéken uralko­dott, a lázadások mégsem voltak ritkák, és mivel fegyveres, és fegyverben gyakorlott nép támasztotta, a veszély mindenkor nagy volt. így a varasdiak forrongása 1696. és 1697. a rájuk kivetett adó miatt : így Lika megyében a Daun-féle hadgyakorlati sza­bályzat elleni zendülés, mely Bruvno és Lovinac falvakban tá­madt; — az utóbbiról maga a szerző mondja, hogy lázadásra na­gyon hajlandó volt. A lázadás leveretése után azon harangok, melyekkel fölkelésre jel adatott, a községektől elvétettek, addig míg jobbűlást nem mutatnak. Bruvno és Lovinac községek nevei egy táblára Írattak, mely aztán hóhér által levágatott. Az első község ezentúl Szent-Mihálynak, a másik Szent-Péternek nevez­tetett, ') a megszökött lázadók telkein 14 katholicus család épí­tette házait. Legveszedelmesebb volt az 1755. évi lázadás a va­rasdi generalatusban. A katonák uj egyenruha szerzésére fölhí­vattak, hogy Mária Terézia előtt sorakozhassanak, ha majd e vi­déket beutazza. De a császárnő utazási tervét megváltoztatta, az egyenruhára való pénz azonban behajtatott. Ebből nagy elégedet­lenség származott. A katonák fölmondták tisztjeiknek az enge­delmességet, sokat közűlök agyonvertek. Azután gyűléseket tar­tottak, és főtisztjeiket azok elé idézték. A Maros- és Tisza-menti határvidék föloszlását a szerbek kiváltságaik sérelmének vették, és fegyveres kézzel a Mercy ál­tal a míveltség örvendetes fokára emelt »Temesi Bánságba« be­törtek. 2) Hozzájuk még más elégedetlenek csatlakoztak. Mária ') Xativa spanyol város Valenciában élethalálra védte magát V. Fülöp serege ellen. A győzök május 8-án az egész lakosságot lemészá­rolták, a várost a földdel egyenlővé tették, és nevét is kiirtották. Helyén gula állíttatott föl következő latin és spanyol írással : »Itt egykor híres város állt, mely Xativának neveztetett, és 1707. évben eltöröltetett, büntetésül hogy lázadó és áruló volt királya és hazája iránt.« 2) Vanicsek, az I. köt. 573. lapján azt írja, hogy 2400 Grenz­familien (sind) mit bewaffneter Hand ins Bauat eingebrochen. A 5 8 2. 1. még különösebben írja hogy 2400 Seelen mit sechs Compagnien ins Bá­nát einbrachen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom