Századok – 1876

BEőTHY ZSOLT: Thurzó nádor nejéhez intézett leveleinek ismertetése 135

138 KÖNYVISMERTET KS. zőleg bizonyos, hogy írni s olvasni is férjhezmenetele után tanúit meg. De bárki forgassa 'e lapokat, bizonyára megérinteni fogja valami gyöngéd, jótékony háziasság melegítő hatása, melynek központja kétségkívül Árva várának asszonya volt. E két vaskos kötetben egyetlen szavát nem halljuk ; de Thurzó leveleiben minduntalan, lépten-nyomon megüti fülünket szeretetteljes hitvesi hangjának élénk viszliangja. Ha a számtalan apró vonásból össze akarnók állítani képét : nem kapnánk semmivel többet a szerető feleség mintaképénél, ki hol aggódó, hol visszatartó, hol tevé. keny gondjával keresi föl otthonából férjét a háborúk veszélyei közt, a tanácsok zöld asztalánál, a bécsi és prágai királyi várlakokban s egy velenczei ünnepély káprázatos fénye közt. Mind ide nem kívánkozik, hanem híven vezeti az otthon kormányát. Egész egyénisége úgy szólván házasságában nyilatkozik. Világa: a távollevő férj és a lábainál növekvő gyermekek. Művészete : hogy férje szerelmét az utolsóig le bírta bilincselni : a vőlegény úrfi leveleinek gyöngéd, szerető hangja alig különbözik az agg nádorispánétól. A háziasságnak ez általános hangjában, színében fekszik az egész gyűjtemény értéke inkább, mint történeti részleteiben. A hatszáz levélben nem sok az, a mi a köztörténetre nézve fontos ; itt-ott lelünk nem egy adatot, mely eddigi ismereteinket kiegészíti, de egészben semmi, a mi e kornak főkép Istvánfi és Katona előadásából ismert történeteire nézve jelentékenyebb fontosságú. Mívelődéstörténeti tekintetben is nem annyira részleteiben fekszik érdeme, mint egészében : midőn megismertet az ország legelső főuránál, a családi életnek egy patriarchalis, bensőségteljes jellemző képével. A főrangúak váraiból utóbb az előkelő nemesi kastélyokba, majd a középrendű falusi lakokba szorúlt e kép : a magyar nemzeti liázi-élet százados képe, mígnem korunkban majd mindenfelé lomtárba került. Más hang, más szín lett uralkodóvá s amaz innen-onnan egészen a régmúlt emlékei közé sorakozik. A leveleket Thurzó György nádor életrajza előzi meg ifj. Kubínyi Miklóstól. Az árvái vár nagybecsű levéltárának s a közkézen forgó történeti munkáknak fölhasználásával készült, érdemes dolgozat. Részletesen ismerteti Thurzónak egész nevezetes pályáját — fő tekintettel természetesen politicai oldalára — s a jellemkép, melyet befejezőleg hőséről ad, szintén sikerűit. Nincs