Századok – 1875

Thaly Kálmán: Jelentés a Radvánszky és gr. Csáky-levéltárak Rákóczi kori adatairól 83

94 A KADVÁNSZKY ÉS CSÁKY-LEVÉLTÁKAKKÓL zetében févén, gyakran szintén nem megvetendő érdekű újdonságokról tudja értesíteni sógorát. Kiváló becsűek a három Széchenyi levelein kívül, magának Ebergényi tábornoknak Piemontból, Mihályi Pál Deák és gr. Gyulay Ferencz ezredeseknek, úgy Baranyay György, Winiczay János stb. magyar főtiszteknek 1704. és 1705-ben szintén külföldről kelt levelezései, kik közül Pál Deák, Gyulay és Baranyay a francziák fogságából írnak, s érdekesen ecsetelik a magyarok résztvétét a spanyol örökösödési háborúban ; Winiczay pedig a »f r a n c z i a - k u r u c z o k« (XIV. Lajosnak az osztrákoktól átszököttekbűl lett magyar huszárai, Ráttky György és Kökényesdi Vetéssy László ezredesek alatt) ellen panaszkodik, hogy sokan vannak, és igen sok kárt tesznek váratlan megrohanásaikkal a császári táborban, sőt őbennök császári magyarokban is. így Hagenau mellett Kossuth Sándor cs. huszárszázadosnak balbalántékján belővén, jobbszemén jött ki a golyó, s Csonka bék ezredes fiát is halálos sebbe ejték. Gyulay gróf a távol Orleans mellől ír több levelet, keservesen panaszkodva, hogy őt már ott felejtik hosszas rabságában, az idegen földön. Érdekesek továbbá, és igen kedélyesek gr. Eszterházy Antal — később Rákóczi egyik tevékeny tárbornagya — levelei, a kuruczvilágot közvetlenül megelőzött időkből, jó pajtásához Ebergényihez. Egyikben, a törököktűi Temesvár alatt öt súlyos sebbe, s ennek következtében rabságba lett esését írja le. Tud juk, hogy azután a Héttoronyba vitték. Még gr. Pál ff y János tábornagynak, hg. Eszterházy Pál nádornak, gr. S z i rmay István kir. ítélőmesternek, Tholnay Dániel kir. ügyigazgatónak, Palugyay Gábornak, s az 1709 és 1710-ik években számos felső vidéki megyéknek és megyei tiszteknek Ebergényihez szóló némely leveleit, mint tartalmukra nézve szintén történelmi becsüeket emeljük ki a sok jelentéktelen és alárendelt értékű iromány közül, és végre 1711-ből a szatmári békeokmányt a volt kuruczok részéről megerősítés végett Bécsbe vitt küldöttség elnökénekés szószólójának: Csajág h y János nak nagyérdekü tudósításait, (jún. 6. és 17.) melyekben Eleo. nora császárné által lett ünnepélyes fogadtatásukat, az ekkor tartott szónoklatokat stb. tüzetesen leírja. Mind ezekből, mind Rá-