Századok – 1875

Pesty Frigyes: Jelentés a Zólyom-megyei és uradalmi levéltárakról 73

PEST Y FRIGYESTŐL. 81 gen őrizték kebleikben. Az újabb kor is ennek örvendező tanúja. Az 1848 — 1849. évi események lezajlása után Beszterczebánya városa Szigeti Károlyt, polgármesterét, arra kérte föl: írná meg a város történetét, melynek jutalmára 10,000 forintot ajánlott fel. Szigeti, ki a garam-szentbenedeki, a káptalan, a bét bányaváros és sok egyéb levéltárban, bizonyos pörök érdekében tüzetes kutatásokat tett, ezen vállalatra a szükséges előkészülettel bírt, képessége mindenki által el volt ismerve, ki vele a bányavárosokrúl értekezett és társalgott ; de Szigeti mindamellett, és daczára annak, bogy nem élt fényes anyagi viszonyok közt, a megbízást el nem fogadta, csak azért, mert felfogása szerint a munkának legalább is 500 ívre kellene terjednie, s általában, mert egy monograpliiának megírását sokkal nagyobb feladatnak tekintő, mintsem hogy azt sikerrel vélhette volna megoldani. Zólyom városának levéltárát nem ismerjük. A városi levéltáron kivűl, van a zólyomi várban is levéltár, noha már nem oly teljes mint egykor; mert midőn gr. Eszterházy Károly 1805. octóber 1-én a zólyomi és dobronai uradalmat a bányai kincstárnak eladta : a levéltárnak egy része Pozsonyba vándorolt. Beszterczebánya jelen hazafias szellemű polgármesterének, Ráner Sándor úrnak szívességéből, a zólyomi vár- és a hozzátartozó birtokokrúl szóló regestákat kaptam, melyeknek egy része bizonyosan a zólyomi várban őrzött eredetiekből készült ; de miután ki nem vehetem : mely regesták készültek az utóbbiakból, melyek más levéltárakból ? — továbbá, vájjon mindezen oklevelek eredetiek voltak-e, és ha nem, melyek a másolatok ? ezen különben becses adalékokat még tüzetesb bonczolás alá kell vennem. A regesták II. András királynak 1230-ik évi adománylevelével kezdődnek, melylyel Miklósnak, Ábrahám fiának, Badín faluban két telket adományoz, a mely telkek ma Felső- és Alsó-Rakitócz nevezetén ismeretesek, s a Zolnay-családnak tulajdonai. Már a regesták másodikának eredetije nem lehet a zólyomi vár levéltárában, mert ezt Dobrona község kiváltságlevelei közt találtam, és lemásoltam. Vonatkozik ez t. i. Béla királynak az általam fennidézett 1254. évi kiváltságlevelére. Idézem a regestákból, hogy Nagy-Lajos 1350. évben a zólyomi várat Puszti Hrád-ból