Századok – 1875

Pesty Frigyes: Jelentés a Zólyom-megyei és uradalmi levéltárakról 73

PE8TY FRIGYESTŐL. 75 ünnepe már letelt,*) a vádlónak kifogása nem áll. Ebből kitűnik, hogy Zólyom vármegye, igenis, már elfogadta volt 1584. évben az új naptárt. Annál feltűnőbb tehát, és teljes megállapodottság hiányát tanúsító körülmény az, hogy még ugyanezen évben Zó­lyom vármegye nemessége a régi naptár szerint hivatott meg közgyűlésre. Yajjon ma még a vármegyékre bíznák-e az olyan kérdést, mint egy javított naptárnak elismerését és közéletbe léptetését? Ugyan ezen 1584. évben Osztroluka falu lakosai Osztro­luczky Menyhért zólyomi alispánt perlik a vármegyénél, hogy az alispán a község területén általa tartott marhái után a törökök­nek semmi adót nem fizet, mint azt a többi jobbágyok tenni tar­toznak. A jobbágyok félvén, hogy e miatt a törökök részéről reá­jok veszély támadhat : tiltakoznak a vármegyénél, és maguktól minden bűnt elhárítanak. Ezen tiltakozásra Osztroluczky Ferencz (nem lehet kivenni, vájjon az alispán nevében is?) azt felelte, hogy a falu lakosaitól különválni nem akar, hanem velük egye­temesen kész a fizetéseket teljesíteni. A törökvész az ilyenekben élénk kifejezést nyert, és emlé­kezetbe hozza, hogy Végles körül is csapkodtak össze az idegen hódítások hullámai. Érdekes a »Pesten lakó Mustafa Kulogli a hatalmas török császár pesti végvárának egyik csatázó vitézének« 1610. évben kelt koldúló-levele, avagy olyan levél, melylyel ő mindeneknek, kiváltképen a török párton lakozó vitézeknek tudtára adja, hogy ezen levelének előmutatója : Bucsay nevű papné Annók asz­szony,**) Békás-Megyeren a múlttélen esett volt rabságra, a pesti harcz alkalmával, és az ő kezébe került. Mustafa Kulogli ezen asszony szabadon bocsátásáért kilenczven tallérban és három rőf csimazinban álló sarczot kívánt, és miután az asszony elégtelen volt a maga javaiból a sarczot letenni, a török vitéz kieresztette őt, hogy a magyar keresztények közt koldúljon. »En is azért — *) Az új naptár szerint t. i. Űrnapja május 31-ére esett. Megjegy­zendő, hogy a javított naptár Európa legtöbb államaiban már 1582. e'v végén el volt fogadva. IstvánfFy szerint Magyarország a gergelyi új nap­tárt csak 1587. évben fogadta el. P. **) így a török levél. De a jegyzőkönyv más pontjaiból azt me­rem következtetni, hogy a rab nő Crudi Anna, buesai papné volt. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom