Századok – 1875

Szilágyi Sándor: Salamon kisebb történeti dolgozatainak ismertetése 720

KÖNYVISMERTETÉS. 717 i rányzati fontossága a magyar színműírás fejlődésében ? A classi­cal és úgynevezett regényes lyra határáról hiányzik Pap Endre »Elet és dal«-âval ; s a népi zamat első izleltetője s a további fejlő­dés derekas előkészítője: Kriza János. A vidékies poézis is fejlődési fokot képvisel költészetünkben, s lia legalább művelő­jével megismerkedünk, mindenesetre jobban értjük azt, a művé­szibb irányú visszahatást, mely több kitűnő képviselőjében van bemutatva. A még újabbak közül említést érdemelt volna Gre­guss Ágost a meseköltő. Körülbelül ezek azok, kikkel e bemu­tató szózat után találkozást várhattunk a munkában, de hiába. Megvalljuk szerettük volna még, ha a gyűjtemény kiterjed az egész nemzeti irodalomra, abban az értelemben véve ezt a szót, melyet a külföldön adni szoktak neki ; azaz, lia magába fogadja a szépprózát is. De Toldy — ki különben nem osztozik Gervinus­nak a regényre vonatkozó nézetében •— nagyobb kiterjedést ad a nemzeti irodalom fogalmának, (ez alá foglalván a szépirodalmon kívül különösen a vallástudományt és a történetírást is,) s e föl­fogásának megfelelőleg szakította ki az egészből csakis a tulaj­donlcépeni költészetet. De lássuk, hogyan írta meg hát azt, a mit megírt ? Mert a főkérdés mindig ez marad. A munka — mint egy, az előszóból vett, fönnebbi idézet világosan mondja — nemcsak az irodalom-törté­net szakbeli munkásai számára készült segédkönyvnek, hanem szánva van a, minálunk is egy kis auxesissel »nagynak« nevezett közönség kezébe azzal a czéllal, hogy ez egészítgesse ki belőle fogyatékos irodalmi ismereteit. Ha maga meg nem jegyezte volna is ezt a szándékát Toldy, elárúlnák a változtatások, me­lyeknek munkája régibb kiadását alávetette. Az egyes századok költőinek sorozatát rövid bevezető szakaszok előzik meg, melyek­ben a tömegek fölött széttekintő szem éleslátása , a rendszerező biztos ítélet s a nyelvnek tömör jellemzetessége jeleskednek. E bevezetések mintegy a fonalat képezik , melyre az egyes életira­tok fűzve vannak ; a mívelődési viszonyok rajzát adják, melyek között a következő költői munkák születtek ; a liáttért alkotják, mely a bemutatott alakok tisztább kiemelésére szolgál. Ezek je­lölik az irodalom-történetíró magasabb álláspontját a biographu­sok és bibliographusoké fölött, kik neki rendes előzői, mint voltak

Next

/
Oldalképek
Tartalom